Régi fényében tündököl a Podmaniczky-Vigyázó kastély

A Podmaniczky-Vigyázó kastély főépülete 1760-ban épült barokk stílusban az akkori Rákoskeresztúron, az oldalszárny néhány évtizeddel korábbi keltezésű. Építtetője Bujanovszky Elek tábornok és felesége, Podmaniczky Erzsébet volt. A báró 1799. évi halála után a kastély közös tulajdonból a Podmaniczky család teljes jogú tulajdonába szállt át. 

A kastély ezt követően a család kedvenc lakhelye lett, innen irányították az ország több területére kiterjedő hatalmas családi birtokot. Az 1838-as pesti árvíz idején a mentésben is részt vevő Gróf Podmaniczky János (1786-1883) az áradás elől menekülőknek adott átmeneti szállást kastélyában.
Podmaniczky János egyik lányát, Zsuzsannát (1838-1923) Gróf Vigyázó Sándor vette feleségül és 1873-tól a két család egyesült. Azóta viseli a kastély a közös Podmaniczky-Vigyázó nevet. Podmaniczky Zsuzsanna 1906 és 1911 között újította fel a kastélyt. Ekkor vette fel az udvari homlokzata a neobarokk külsőt, amellyel ma Budapest pesti oldalán egyedülálló. Ma is látható az oszlop, amelyen ez olvasható: „Ezen házat átalakítatta / pavilonnal és kőoszlopos folyosóval elláttatta / Gróf Vigyázó Sándorné / báró Podmaniczky Zsuzsanna / 1906 évben”.

A Vigyázó család végrendelete értelmében a kastély (és az egész Vigyázó-örökség) 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került. Ez volt eddig – értékében – a magyar államnak valaha is átadott legnagyobb felajánlás. A két világháború között múzeumként működött. A világháború után államosították, rendszeres hasznosítása nem volt. Az enyészet évtizedei következtek, értékeit kilopkodták, üresen állt, hajléktalanok lakták.

A legtragikusabb év 1995 volt, amikor is egy tűzvész elpusztította mindazt, ami még megmaradt a hajdani kastély értékeiből. A tető is elégett. Az időközben az önkormányzat tulajdonába került épületegyüttest megpróbálták eladni. Többször vevőjelölt, sőt vevő is akadt, de idővel mind visszalépett.

Kastélyavató Rákoskeresztúron. HOL Magazin 2012.

Végül 2002-ben tető alá került az Adonyi József vállalkozó, helyi lokálpatrióta cégével, az Adonyi Gépészeti Kft.-vel kötött adásvételi szerződés, amelynek eredményeként mára gyakorlatilag befejeződött a kastély felújítása. Bár sok akadályozó tényező állta útját a munkáknak (infrastrukturális, peres stb.), 2011-ben a beruházó átadta a felújított kúriaépületet (oldalszárny + melléképület). Ebben a Podmaniczky-Vigyázó Kastély Rendezvényház kezdettől fogva kávézót, majd cukrászdát üzemeltetett, különböző rendezvényeket tartott (például kiállításokat, esküvőket, vállalati találkozókat stb.).

A kastélyfelújítást az adásvételi szerződés megkötése idejében a szerződő felek 980 millió forintra becsülték. A vevőnek ezt a felújítást a szerződés szerint teljesítenie kellett. Az azóta eltelt tíz év alatt, főként a beruházás átmeneti kényszermegállása miatt jelentős mértékben megnőttek a költségek, mint ahogy számos olyan beruházási elem (rendezvényterem, lift előkészítése, stb.), ami az eredeti tervekben nem volt része a felújításnak, szintén megnövelte azokat. Végső összesítés a beruházásról még nem készült.

Mostanra a főépület szerződés szerinti felújítása is befejeződött, megteremtve ezzel a lehetőséget a kastély egészének hasznosítására. Projektgazdaként az Adonyi Vagyonkezelő és Ingatlanforgalmazó Kft. a szolgáltatások kialakításához szükséges feltételek megteremtése céljából 99 millió forint EU-támogatást nyert el, amelyhez 231 millió forint önerő biztosítását vállalta.

A főépületben házasságkötő terem, rendezvényterem, és a Podmaniczky-Vigyázó család bemutatását szolgáló állandó kiállító terem lesz kialakítva. Az épületegyüttes egészében konferenciák, rendezvények, és esküvők megtartására biztosít exkluzív helyszínt. A kastélyban a felújítás eredményeként húsz terem van, beleértve a két borospincét is és a manzárdtetőben kialakítandó mintegy 350-400 fős rendezvénytermet.

Megújult a Podmaniczky-Vigyázó kastély. HOL Magazin 2012.

A fejlesztés végére a magyarországi gasztroturizmus kiemelt helyszínét akarják a beruházók a területen megvalósítani, ahol főúri pompában és környezetben nyílik lehetőség a rég letűnt korok életében oly meghatározó szerepet betöltő lakomába belekóstolni, udvari zenészekkel, porcelántányérokkal, fa-, illetve fémkupából.

Az állandó kiállítás mellett időszakos kiállításoknak, filmforgatásoknak és jótékonysági rendezvényeknek is helyet adnak az épületben. További célkitűzés a kastély örökségturizmusba történő bekapcsolása, a még megvalósítandó szálláshelyfejlesztéssel. A kerület és a vonzáskörzet idegenforgalmi értékeinek megtekintését eddig semmilyen intézményes forma nem támogatja, a kastély központtal viszont a közeljövőben turisztikai kínálati kosár alakítható ki ennek pótlására.

Ki kell használni, hogy a Podmaniczky-Vigyázó Kastély vonzerejét az örökségvédelmi követelményeknek eleget tevő, korhűen felújított épületegyüttes és környezete mellett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége is növeli.

Megújult vendéglátás a Podmaniczky-Vigyázó kastélyban. HOL Magazin 2012.

„A Podmaniczky-Vigyázó kastélyt szeretném átadni használatra a közösségnek –hangsúlyozta Adonyi József, az Adonyi Vagyonkezelő és Ingatlanforgalmazó Kft. ügyvezető igazgatója. – Örülök, hogy nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy az ismert történeti emlékek nyomán a lehetőségekhez képest régi megjelenésében állíthattam vissza a kastélyt. Törekedtem mindenben a történelmi hűségre, amiben pedig ennek megsértése nélkül, a kor lehetőségeihez képest tovább léphettem, igyekeztem megtenni. Ilyen például a tetőtér kialakítása a mai kor minden igényének megfelelő rendezvényteremmé.

Felajánlottam Riz Leventének, Rákosmente polgármesterének, hogy helyezze át erre a méltó helyre a házasságkötő termet. Ő jelezte, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel. Hamarosan megérkezik az anyag a Magyar Tudományos Akadémiától a család- és kastélytörténeti kiállításhoz. Ezek közül néhány itt, a sajtótájékoztatón fotókon is megtekinthető. Tervezem, hogy a kastélyt a lakosság is megismerhesse, rendszeres körbevezetésüket meg fogom oldani.

A kastélyfelújítás tíz éve nem volt egyszerű feladat. Nemegyszer vért, verejtéket kellett izzadnunk, hogy előbbre jussunk, évek teltek el úgy, hogy senki nem nézett felénk. De az, ahová mára eljutottunk, sok minden korábbi akadályt segít elfelejteni a múltból. Hittem benne, hogy eljutok idáig, de azért sok álmatlan éjszakámba került, hogy most már felszabadultan kijelenthetem: fantasztikus élmény volt ezt végigcsinálni.”

A budapesti székhelyű Adonyi Vagyonkezelő és Ingatlanforgalmazó Kft. a Podmaniczky-vigyázó kastély szolgáltatásfejlesztésére nyert harminc százalékos támogatást a ProRégió Közép-Magyarországi regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. „Turisztikai szolgáltatások fejlesztése” tárgyú pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A KMOP-3.1.1/F-11-2011-0013 azonosító számú projekt összesen 330.000.000.- forintos költségvetésből, 99.000.000.- forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg.

Kastélytörténelem – fotókon

A Podmaniczky–Vigyázó Kastély tulajdonosainak és történelmének főbb eseményei dokumentálhatók a Magyar Tudományos Akadémia archívumában szereplő értékekkel, amelyről fotósorozatot mutattunk be a sajtótájékoztatón. Ezek egy része azonban szerzői jogi okokból nem sokszorosítható, de a leendő kiállítóteremben zömmel megtekinthető lesz. A bemutatott anyag alkalmas arra, hogy általa közelebbről megismerjük a kastély történelmét és tulajdonosai életét.

A kastély építése 1720 és 1830 között történt, ebből a főépületé az 1760-as években. A melléképület építési ideje 1720 és 1725 közöttre tehető, utána következett a főépület, majd az összekötő szárny két részletben 1820 és 1840 között, a kocsiszín és istálló (hintóknak és parádés lovaknak) 1830 körül.

A kastély északi, a Pesti út felé eső részén látható az Osztroluczky–Podmaniczky kettős címer (előbbi jobbról, utóbbi balról), a kastély déli felén, a főépület udvar felőli bejárata fölött pedig a Podmaniczky–Vigyázó kettős címer tekinthető meg, előbbi jobbra, utóbbi pedig balra. Rákoskeresztúr (Aszódhoz hasonlóan) Osztroluczky Judit hozománya volt, aki 1715-ben ment férjhez Podmaniczky I. Jánoshoz.

A kastély északi kerítésének oszlopaira egy-egy szobrocska került 1760-ban, amelyek egyes vélemények szerint különböző mesterségeket személyesítettek meg. Az idők során az eredetiek tönkrementek.

A korabeli festményeken a kastély történelmében meghatározó szerepet betöltő személyek alakjai láthatók. Így az egyiken, amelyet Mányoki Ádám festett, Podmaniczky I. János és Osztroluczky Judit, valamint gyermekeik, János, a későbbi Podmaniczky II. János és Judit. Podmaniczky Judit örökségéből alakult ki a huszadik század elején Rákosliget és Rákoshegy.

A kastélyt haláláig Podmaniczky III. János (1786-1883) lakta, halála után lánya, báró Podmaniczky Zsuzsanna (1838-1923), ekkor már Gróf Vigyázó Sándorné örökölte a rákoskeresztúri birtokrésszel együtt, de tartósan nem itt lakott a családjával. Gróf Vigyázó Sándor (1825-1921) 1895-ben kapott grófi címet, házasságukból született gyermekeik: Vigyázó Józsa, Vigyázó Ferenc és Vigyázó Sándor. (Podmaniczky Zsuzsannának ez a második házassága volt.)

Gróf Vigyázó Ferenc (1874-1928) túlélte nővérét és öccsét, édesapja és édesanyja végrendeletének figyelembevételével – tekintettel arra, hogy törvényes örökös nélkül halt meg – a teljes apai és anyai ágon örökölt vagyont a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. (Szülei házassági szerződést kötöttek, mert az édesanya első házasságából két fia született.) A kastélyból Vigyázó Ferenc végakaratának megfelelően családi múzeumot hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia.

A kastély múzeumának avatása 1936-ban volt, 1944 augusztusában találat érte. A múzeumban lévő tárgyakat: főleg ötvösmunkákat, óragyűjteményt, Mányoki-festményeket, kupákat, kelyheket, egyéb, kisebb méretű tárgyakat a Magyar Tudományos Akadémia elszállította és biztonságba helyezte.

Sajnos az itt maradt kiállítási tárgyak a második világháború áldozatai lettek, az itteni mintegy százezer darabra becsült, közel 280 éves Podmaniczky-levéltárral együtt. Jórészt hasonló sorsra jutott a hagyaték részét alkotó 17 ezer darabos könyvtár is, amely 450 darab ősnyomtatványt (1500. január 1-je előtt készült könyv) és a 43 kötetben 45 kódexet is tartalmazott. A teljes hagyaték értékét az 1930-as évek elején 16 millió aranypengőre becsülték.


Cikkajánló
- Par Excellence díjas a badacsonyi Villa Sandahl pincészet
- Gasztroarcok fogtak össze egy szebb Karácsonyért
- Nyolcmilliárdos turisztikai fejlesztés kezdődik Hajdúszoboszlón
- Korhű módon születik újjá romjaiból a Budavári Palotanegyed
- Restaurálták az ország legnagyobb római kori mozaikegyüttesét

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing