Összefoglaló a turizmus felsőoktatási konferenciáról

A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara – a Nemzeti Turisztikai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával – 2010. április 19-én konferenciát rendezett „ A bolognai folyamat értékelése a turisztikai felsőoktatásban” címmel.

A konferencián részt vettek a turizmus-és vendéglátóképzést folytató felsőoktatási intézmények és a Nemzeti Turisztikai Bizottságban képviselt szakmai szövetségek vezetői, továbbá számos, a felsőoktatási intézményekkel együttműködő, a hallgatóknak szakmai gyakorlati lehetőséget biztosító vállalkozás képviselője és a felsőoktatási intézmények mellett működő Szakmai Tanácsadó Testületek tagjai.

A rendezvény aktualitását az adta, hogy ebben a tanévben tesznek első alkalommal záróvizsgát a tanulmányaikat már a bolognai rendszerű turizmus-vendéglátás szakon megkezdett hallgatók. Ez jó alkalom arra, hogy az oktatási intézmények a felhasználói szféra képviselőivel közösen áttekintsék a képzés első tapasztalatait, megfogalmazzák a rendszer korrekciójára vonatkozó javaslataikat.

Az előadók és hozzászólók számos kritikai megállapítást és konstruktív javaslatot tettek a bolognai képzés rendszerét illetően. A felszólalók döntő többsége azonban egyetértett azzal, hogy a nemzetközileg széles körben elterjedt, az összehasonlíthatóságot, az átjárhatóságot és transzparenciát biztosító rendszer alkalmazásával egyidejűleg szükség van az eddig felmerült problémák kiküszöbölésére, korrekciójára az ágazati sajátosságok markánsabb érvényre juttatásával.

A résztvevők egyöntetűen üdvözölték a konferencia megrendezését, amely első alkalommal biztosította közös párbeszéd lehetőségét az összes, felsőszintű turizmusképzéssel foglalkozó intézmény számára – számuk immár 14 – a szakma képviselőivel. Ennek is köszönhető, hogy a konferencián sikerült ajánlás jelleggel közösen megfogalmazni néhány olyan javaslatot, amelyek megvalósítása javítaná a képzés minőségét, színvonalát és a munkaerő-piaci igényeknek történő megfelelését. Ezek a következők:

- Továbbra is cél a képzés gyakorlatorientáltságának fenntartása és erősítése. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a szakmai gyakorlat egy félévről két félévre történő növelése, azaz az „elődszakokon” kialakított és bevált gyakorlat visszaállítása. A turizmus ágazat sajátossága, hogy folyamatosan, egész évben igényli a szakmai gyakorlatos diákokat, ugyanakkor egyes alágazatai inkább a tavaszi, mások inkább az őszi félévben koncentrálódnak, így nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy a hallgatók mindkét szezonnal megismerkedjenek. Törekszünk egy olyan módosító javaslat kidolgozására, mely figyelembe veszi a finanszírozási helyzetet és a felsőoktatási intézmények regionális és szervezeti, fenntartói helyzetből adódó eltérő sajátosságait. A gyakorlatorientáltság azonban nem merül ki a hosszabb, tartalmasabb és ellenőrzött szakmai gyakorlatban, magába foglalja az elméleti oktatás során megszerzett közgazdasági és szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítását is a főiskolai/egyetemi időszakban.

- A bolognai többciklusú képzés szakstruktúrájának kialakításakor még a felsőfokú vendéglátóképzés léte is veszélybe került, így kompromisszumos megoldásként – a többi” páros” üzleti szakhoz hasonlóan (kereskedelem és marketing, pénzügy-számvitel)- a turizmus és a vendéglátás egy szakként került akkor akkreditálásra. Mára azonban egyértelműen körvonalazódtak azok az érvek, amelyek indokolttá teszik a vendéglátás szak különválasztását a jövőben és egy olyan multidiszciplináris szakként való megjelenítését, amely a gazdálkodástudományok mellett markánsabban kapcsolódik egyebek mellett az élelmezéstudományokhoz is. Ezt a munkaerőpiac határozottan kívánta.

- A jelenlegi képzési struktúrában, amelynek alapját a más szakokkal egységes üzleti képzési modul, illetve a turizmus területén oktatandó országosan nagyjából megegyező modulok adják, növekszik a szakirányok jelentősége. Az intézmények ezzel tudják kialakítani saját arculatukat és tudnak képzési kínálatukkal reagálni a turizmus további differenciálódását eredményező új jelenségekre, trendekre, fel tudják készíteni a leendő szakembereket a helyi/regionális turisztikai desztinációk és termékek menedzselésére, az önkormányzatok turisztikai tevékenységének erősítésére is.

- Szükség van az oktatott tematikák, tankönyvek és oktatási módszerek állandó korszerűsítésére, a szakmában dolgozó, gyakorlattal és pedagógiai érzékkel rendelkező szakemberek folyamatos bevonására az oktatásba. Ez utóbbit segíthetné az elismert szakmai múlttal rendelkező mestertanárok akkreditációs szempontból történő elismerése is, a mostani egyoldalúan szigorú, tudományos fokozathoz kötött kritériumok kiváltására. A turisztikai vállalkozások képviselői kifejezték készségüket a tanártovábbképzés támogatására, az oktatók gyakorlati ismeretei naprakészségének segítésére.

- A turizmus és a vendéglátás területén kiemelt jelentősége van az idegen nyelvismeretnek és a várható trendek alapján a jövőben már akár három idegen nyelven történő kommunikációs képesség is megkövetelendő lesz a szakmában dolgozóktól turizmusunk versenyképességének fenntartása érdekében. Ezért mérlegelni kell, - az esélyegyenlőség elvének figyelembe vételével, - a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány felvételi követelménnyé tételének visszaállíthatóságát.

- A turisztikai képzés egyes alrendszerei nemcsak a felhasználói oldal szempontjából függnek össze (tekintve, hogy egy vállalkozás humánpolitikája kiterjed az összes munkakörre), de kínálati - képzési oldalról is. Ezt példázza a középiskolákban és felsőfokú oktatási intézményekben egyaránt folytatható felsőfokú vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser képzés, amely a jelenlegi szabályozás következtében számos megbeszélendő problémával küzd (specializáció lehetőségének hiánya, bonyolult szakvizsga, idegen nyelvi követelmények stb.) Ezért célszerűnek tartjuk a szakképzés gondjainak hasonló tanácskozás keretében való áttekintését –az összes érintett bevonásával.

- A résztvevők támogatták a konferencián megkezdett párbeszéd folytatásának és rendszeressé tételének gondolatát, beleértve egy, a turizmusoktatással foglalkozó szakmai szövetség létrehozását, melynek képviselőjét delegálnák a Nemzeti Turisztikai Bizottságba. Ez fórumot teremthet a turizmusoktatásban érintett összes szereplő párbeszédéhez, biztosíthatja a turizmusgazdaság igényeinek folyamatos érvényre juttatását az egyes képzési szinteken, valamint a turizmusképzés hangsúlyosabb megjelenítését az oktatás rendszerének egészén belül.

 

Budapest, 2010. április 19.

Dr. Niklai Ákos

a konferencia levezető elnöke


SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing