Nemzeti Vágta 2010.

2010.05.31. | Kategóriák: Rendezvények, teljes cikkgyűjtemény, Programok, Hírek

2010-ben öt napon keresztül, még több programmal és versennyel várja a látogatókat a Nemzeti Vágta. A június 2-a és 6-a közötti esemény középpontjában egy történelmi hangulatú lovasverseny áll, amelyre az indulók heteken, hónapokon át készülnek lovukkal, lovasukkal és azokkal a helyi jellegzetes tárgyakkal, étkekkel, hagyományokkal, amelyeket az Andrássy úton, a Vágta Korzón mutatnak be országnak-világnak.

Idén az 56-osok terén, a Széchenyi pályán is láthatunk versenyeket, lovas bemutatókat, az Országkonyhán pedig megkóstolhatjuk a vidék jellegzetes magyar ételeit. A különleges összetételű homokpályán az ország településeinek lovai és lovasai vágtáznak egy gyönyörű vándordíjért, az 1840-es évekből való huszárszablyáért és a 20 milliós fődíjért. De mindezek előtt hat hétvégén keresztül, 14 vidéki helyszínen elindulnak a Vágta hivatalos előfutamai.

 

A Nemzeti Vágta a magyar települések legnagyobb seregszemléje

A Nemzeti Vágta fő célja a nemzeti hagyományok ápolása és, hogy hidakat építsen az egyes települések, azok lakosai, illetve a magyar vidék és a főváros között. A „magyarság, mint lovas nemzet” tematika köré szerveződő rendezvény gerincét a lovassport, a lovas hagyományok, és ehhez kapcsolódóan a természet-közeli életmód népszerűsítése adja. A fő attrakció a minden alkalommal megrendezésre kerülő speciális lovasverseny, a „Vágta” amelyen az egyes települések színeiben induló (jellemzően amatőr) lovasok mérik össze tudásukat és szerencséjüket.

A Vágta nem egy klasszikus értelemben vett lóverseny. Szabályai egyediek, a profi zsokék és a magas hendikep számú telivérek eleve nem vehetnek részt a versenyen, itt a vidám és nemes versengés a bajtársiasság sokkal előrébbvaló, mint a győzelem, bár az egymillió forintos futamgyőzelmi díjak, illetve a 20 millió forintos fődíj sem elhanyagolható szempont.

A Vágta több mint egy lóverseny:

* Az Andrássy úton felállított pavilonokban a résztvevő települések bemutathatják helyi értékeiket, népművészeti hagyományaiktól egyészen a kortárs kulturális, tudományos vagy gazdasági megvalósításokig; a megmérettetéshez tartozóan keressük és díjazzuk a Vágta Korzó legszebb PORTáját;

* A látogatók a számos szórakoztató program mellett, az Országkonyha keretein belül megízlelhetik a különböző magyar régiók kulináris különlegességeit;

* A helyi szponzorok (vállalkozók), mint nevezők a településhez kapcsolódva bemutatkozhatnak az egész ország közönsége előtt;

* A résztvevő települések vezetői a Polgármesterek Reggelijén „politikamentes” közegben találkozhatnak és oszthatják meg tapasztalataikat egymással.

A Nemzeti Vágta a magyarság határokon átívelő, hagyományőrző fesztiválja. Az elmúlt években 9 határon túli település nevezett a Vágtára Erdélyből, Felvidékről, a Vajdaságból és Burgenlandból. Idén a tervek szerint Erdélyben már előfutamokat is szerveznek és kárpátaljai résztvevője is lesz a Vágtának.

A Vágta tartalmas szórakozást kínál a kisgyerekektől a nyugdíjasokig minden generációnak kortól, foglalkozástól vagy világnézeti hovatartozástól függetlenül. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a közönség gerincét a gyermekes családok alkotják, kihasználva a közös szabadtéri szórakozás lehetőségét.

Az egyedi szépségű környezet, a hagyományőrző huszárok pompás felvonulásai, a gyönyörű paripák fenséges vágtája olyan különleges légkört kölcsönöz a Nemzeti Vágtának, amely a kezdetektől fogva nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi sajtó és közvélemény érdeklődését is felkeltette. A szervezők okkal remélik, hogy a Nemzeti Vágta hamarosan Budapest világhírű attrakciója, és a magyar országimázs egyik ékköve lesz.

A Nemzeti Vágta törekszik a hagyományok és a modernség harmonizálására. Már első évtől kezdve próbálja a kortárs művészetet is integrálni a fesztiválba. Szőke Gábor Miklós fiatal és igen tehetséges kortárs szobrász művész falovai színesítik majd az idei Vágta Korzó vagy épp a Felvonulási tér szegleteit.

 

Újdonságok a 2010-es Vágtán:

2010-ben a Nemzeti Vágta vidéki és budapesti versenyei gróf Széchenyi István emlékének adóznak. A Vágta Rendezvények programját a Széchenyi Emlékbizottsággal szoros együttműködésben alakítjuk ki.

A Nemzeti Vágta minden évben egy, a nemzeti identitásunkat meghatározó történelmi hősünk tiszteletére kerül megrendezésre. 2008-ban Mátyás királynak, 2009-ben az 1848-49-es Szabadságharc gyermekhőseinek állított emléket. A 2010-es év Gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulója, (1860. április 10.), ezért tisztelgünk idén a Legnagyobb Magyar emléke előtt.

„ ... az akkori Európában a legismertebb magyar „termék” az ország arca a huszár volt, Széchenyi a modern, sokoldalú lovaskatona mintaképe, ennek a katonatípusnak volt a tisztje, és a szó szoros értelmében reklámhordozó követe, hiszen huszártiszti szolgálata alatt számtalan diplomáciai küldetést teljesített. ... (Õ) a magyar lótenyésztés modernizációjának, illetve az európai (elsősorban angol) mintára kialakított lóversenyek atyja

.... Az első lóversenyek a polgári gondolkodás elterjedésének helyszínei az arisztokrácia és a nemesség körében, az a társasági rendezvény, ahol először lebomlanak a születési előjogok, a rendiség által állított korlátok a társadalom különféle osztályai, rétegei között. A lóversenyzés ad teret a nagypolgárság vagy akár a tehetősebb parasztgazdák számára is, hogy összemérje tudását, anyagi tehetségét, szakértelmét, ügyességét az uralkodó elitével egyelőre csak a lótartás, -tenyésztés, -versenyeztetés vonatkozásában. Ez volt az első komoly rés a születési előjogokon nyugvó rendiség által a polgári átalakulás elé állított falon.”

Dr. Kedves Gyula, történész, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója

A 2010-es Nemzeti Vágta 5 naposra bővül Budapesten, és a Hősök terén megépített versenypálya mellett egy új pálya is létesül az 56-osok terén. A Széchenyi-ről elnevezett második pályán a legváltozatosabb lovas bemutatók, kulturális és gyerekprogramok, esti gálaműsorok szórakoztatják majd a közönséget. Széchenyi a témája az idei rajzpályázatnak is, amelyet az általános iskolai korosztálynak hirdettünk meg.

A Vágta szervezői különös hangsúlyt helyeznek arra, hogy a rendezvény a magyar vidék és a lovas élet adottságaihoz minél jobban illeszkedjen, jó bemutatkozási lehetőséget és nyerési esélyeket biztosítson minden résztvevőnek a legkisebb településtől a fővárosig.

Ennek jegyében idén két további újítás is születik:

1. A 2010-es évtől kezdve külön díjazzuk a futamokon résztvevő magyar lófajtákkal versenyzőket. A magyar fajták győztesének lova ingyenes nevezést nyer a következő évi futamra, a lovas pedig 200 000 forint különdíjban részesül.

2. A másik lényeges változtatás a versenyszabályzatot érinti. Ennek megfelelően profi zsokék és 50 fölötti hendikep számú lovak nem indulhatnak a versenyen. Mindez nagyobb esélyegyenlőséget és még izgalmasabb versenyt teremt. Ezek a változások jelentősen növelik a nem telivér lovak esélyeit is.

Részben a fenti módosításoknak is köszönhető a 2010-es év legnagyobb újdonsága, amely hosszú távra meghatározza a Nemzeti Vágta arculatát:

A szervezők legnagyobb örömére, idén már 14 vidéki közösség csatlakozott a Nemzeti Vágta programjához, önálló előfutamokat szervezve a Vágtára.

Ez teljesen új helyzetet teremt. A Nemzeti Vágta, a vidéki futamok szervezői és a budapesti főszervezők együttműködésére alapozó, egész éves, országos programsorozattá teljesedik ki.

 

A Nemzeti Vágta előfutamai:

Nemzeti Vágta előfutamot az a helyi Önkormányzat, Kistérségi társulás, egyesület, lovarda, panzió, más vállalkozás vagy magánszemély szervezhet, aki a Vágta közös szabályait elfogadja és vállalja, hogy az előfutam győztesét benevezi a budapesti futamra.

A Nemzeti Vágta főszervezői egységes keretet és gazdag háttérszolgáltatásokat biztosítanak az előfutamokhoz az alábbiak szerint:

* Az egységes versenyszabályzatot, és biztonsági szabályzatot;

* Az egységes Vágta arculatot, (logót, szignált, plakát- és, meghívómintákat, programtervezetet stb.);

* Az előfutamok beharangozását országos rádió és televízió csatornákon valamint nyomtatott médiumokban;

* További médiatámogatást a országos és helyi médiumok megszerzéséhez;

* Egységes formaruhát az előfutamok döntőseinek;

* A budapesti Vágtán való megjelenést az előfutam szervezőjének;

* Megjelenést a Vágta központi honlapján; (2010 őszétől önálló feltölthető előfutam honlapot minden szervezőnek);

* Megjelenési lehetőséget a Vágta összes központi rendezvényén;

* Még számos a szabályzatban szereplő szakmai és szervezési támogatást.

A Vágta előfutamait az egyes régiók önállóan szervezik. Ahány település annyi szokás, de egy dolog közös: a cél, hogy a napi ellentéteken és kétségeken felülemelkedve ünnepeljünk, ismerjük meg értékeinket, hirdessük az összefogás, az egészséges életmód, a természetszeretet fontosságát, és mindebből hosszútávon is életképes hagyományt teremtsünk.

 

A Magyar Turizmus Zrt. tematikus éve 2010-ben, a Fesztiválok éve!

Az elmúlt években Magyarország „fesztivál-nagyhatalom” lett, amelynek keretében az érdeklődők a kistelepülések apraját-nagyját megmozgató helyi kezdeményezésektől, a nemzetközi hírű nagyrendezvényekig színes palettán válogathatnak.

A 2010-es előfutamok:

1. Bácskai Vágta Április 24. Baja;

2. Bükkösdi Vágta Április 25. Bükkösd;

3. Sarkadi Vágta Május 1. Sarkad;

4. Nyírségi Vágta Május 2. Nyíregyháza;

5. Bácsalmási Vágta Május 8. Bácsalmás;

6. Balatoni Vágta Május 9. Rádpuszta;

7. Palóc Vágta Május 15. Mátranovák;

8. Széchenyi Vágta Május 16. Nagycenk;

9. Kocséri Vágta Május 16. Kocsér;

10. Kisalföld Vágta Május 22. Győr-Gyirmót;

11. Jász Vágta Május 23. Jászberény;

12. Festetics Futam Május 23. Gyenesdiás;

13. Bikali Vágta Május 29. Bikal;

14. Északi Vágta Május 30. Miskolc;

A Nemzeti Vágta vidéki előfutamainak általános fővédnöke Dr. Gr. Bethlen István, a Magyar Páneurópa Unió elnöke. A helyi futamok számos kiváló szakember és közélezi személyiség védnökségét élvezik.

 

Jótékonysági sztárfutam a Nemzeti Vágtán:

Az idei Nemzeti Vágta sem maradhat jótékonysági sztárfutam nélkül, amely során most Hujber Ferenc, Pintér Tibor, Stohl András, Hajas László és egyetlen hölgyként Terecskei Rita pattan nyeregbe és méri össze tudását. A versenyszabályok változása ezt a futamot is érinti, amelynek értelmében a sztárok telivérek helyett magyar lovakkal állnak majd rajthoz.

Hujber Ferenc nagyon örül, amiért Geszti Péter felkérte, hogy vegyen részt a versenyen. „

Tíz évvel ezelőtt lovagoltam először, egy évig gyakoroltam, azóta sajnos nem volt időm és alkalmam erre a sportra, ezért is örülök, hogy részt vehetek a versenyen, és ígérhetem, maximálisan felkészülök majd. Nem a győzelem a fontos, bár most beszéltem Mikóczy Zoltánnal és azt mondta, megkapom Overdose-t. De a viccet félretéve, ez az egész rendezvény remek lehetőség, hogy erősítsük az itt élők magyarságtudatát és ápoljuk a lovas hagyományainkat” - mondta a színész-műsorvezető, aki azt is elárulta, hogy felesége, Cynthia is lovagol, így a felkészülés és a verseny alatt ott szurkol majd a pálya mellett.

A versenyszabályok változása talán Pintér Tibor esélyeit növelheti a leginkább, aki idén bizakodóbban készül a versenyre.

„Ha belegebedek se tudom legyőzni Hajas Lacit vagy Stohl Andrást, mert nehezebb vagyok náluk. Tavaly a Katedrális című film forgatása miatt 102 kilóra gyúrtam magam, ami a versenypályán bizony húsz lóhossznyi hátránynak felel meg. Idén a szabályok változása miatt kiegyenlítődhet a verseny, ugyanis a félvérek hamarabb elfáradnak, mint a telivérek, és akkor nagyszerűen tudom kamatoztatni a sokéves díjugratás során elsajátított technikai tudásom. Arról nem is beszélve, hogy a Vágtára és Trója című rockoperára való készülődés miatt rengeteget fogytam.” - mondta a színész, aki nem adja fel, hogy egyszer a Nemzeti Vágta dobogójára állhasson, és ha nyer, az összeget a Gyermekétkeztetési Alapítvány javára ajánlja fel.

 

A tavalyi győztes, Stohl András idén is örülne, ha nyerne, de nem lesz szomorú, ha mégsem sikerül.

„Természetesen hajtok a győzelemért, ugyanakkor szeretném, ha más is átélhetné azt a fantasztikus pillanatot, amikor az ember elsőként szakítja át a célszalagot a Nemzeti Vágtán. Idén is Fóton készülök fel a versenyre, egy gyors magyar lóval.” - mesélte a színész, aki már nagyon várja az idei Vágtát, ahol a Kapaszkodó Alapítványnak ajánlja fel nyereményét.

Hajas László versenytársaihoz hasonlóan nem a győzelmet tartja elsődleges célnak.

„Nem az a fontos, hogy győzzek, hanem hogy idén se történjen semmi bajom: ne essen el a ló, ne ficamodjon ki a lábam. Azt kívánom, hogy mindenki érezze jól magát, hogy mindnyájan együtt, jó hangulatban élvezhessük a magyar ló ünnepét.” - hangsúlyozta a sztárfodrász, akinek eddig minden versenyen meggyűlt a baja a gravitációval. Laci egyébként a Tűzoltó Utcai Gyermekklinika Betegeiért Alapítvány számára ajánlotta fel a nyereményt győzelme esetén.

A hölgyek becsületét az idei sztárfutamon a Zanzibar énekesnője, Terecskei Rita védi meg, aki nagy állatbarátként a Ceglédi Állatmenhely Nyílt Alapítvány javára ajánlaná fel nyereményét.

„Számomra az idei futamon elsősorban a túlélés a cél, hiszen a tavalyi Vágta óta nem gyakoroltam, mert a zenekar miatt nem volt időm erre. Ráadásul most egyedüli lányként képviselem a női nemet, ami egy kicsit ijesztő. Igyekszem megfelelni az elvárásoknak.” - mesélte az énekesnő, aki egyébként a tavalyi Vágta kedvéért tanult meg lovagolni.

 

Programok a Nemzeti Vágtán

A Hősök terén

Hagyományos Vágtaversenyek:

* előfutamok, középfutamok, a döntő

* Kishuszár Vágta: előfutamok, döntő

 

Speciális bemutató futamok:

* Jótékonysági sztárfutam

* akadályvágta (a körpályán átugrandó akadályokat, sövényfalat helyezünk el, ugyanúgy legjobb időeredményre és a leggyorsabb befutó kiválasztására zajlik)

* Széchenyi emlékfutam egykori neves lovas versenyzőkkel

* Huszárbajnokság döntő, az ország legjobb csikósa döntő

 

Történelmi felvonulások, lovas játékok, tüzes vágta

Vágta nyitó Ország felvonulás: a benevezett települések képviselőinek ünnepi díszfelvonulása megnyitóval egybekötve.

Szép programok, azaz a Széchenyi pálya az 56-osok terén:

Sportlovasversenyek: díjugrató verseny, magasugróverseny (Szotyori Nagy Kristóf szervezésével)

Lovas szakágak és egyéb bemutatók: military, lovas divatbemutató, lovaspóló mérkőzés, csikósbajnokság,- az ország legjobb csikósának megválasztása, magyar lófajták bemutatása.

Gyerekműsorok: 45 perces gyerekeknek szánt belépőjegyes lovas műsor, benne lovas bohócok, kaszkadőrök, pónilovas bemutatók.

Lovas ovi: délelőttönkénti zenés ló simogató program lovastorna bemutatóval.

Történelmi lovasbemutató: a Vágtára meghívandó történelmi lovas egyesületek önálló bemutatkozási lehetőségei, a csapatok ezentúl részt vesznek a Vágta pálya történelmi felvonulásaiban is. Ebbe a körbe értendő a Kassai féle honfoglaló lovas csapat és a huszár egyesületek is. (A legügyesebb huszárt megválasztó huszárbajnokság előválogatói is itt történnek, a döntőnek a Vágtapálya ad helyet).

Esti belépőjegyes lovas show: a fenti programok legkiválóbb résztvevői cirkuszi lovas produkciókkal és egyéb látványelemekkel (pirotechnika, táncosok) kiegészülve.

 

A Nemzeti Vágta, mint országos vidékfejlesztési és integrációs projekt:

A Nemzeti Vágtán való részvétel nemcsak nemes ügy, de kivételesen hatékony településmarketing eszköz is. A rendezvény egyik erőssége, hogy egyszerre kínál lehetőséget személyes kapcsolatépítésre és országos médiajelenlétre. A résztvevő települések neve és címere, a helyi szponzorok és véleményformáló személyiségek bemutatásra kerülnek a budapesti központi eseményeken, illetve számos nyomtatott és elektronikus médiumban. 2009-ben 90 település részvétele mellett, 100 000 látogató, 1,2 millió tévénéző kísérte figyelemmel a Nemzeti Vágta eseményeit. Több mint 1000 riport és interjú jelent meg a helyi, az országos és a külföldi írott és elektronikus sajtóban. A tavalyi győztes Bácsalmásnak az elmúlt évben több média-megjelenése volt, mint az előző 3 évben összesen. A nyilvánosság persze csak egy a Vágta hosszú távú hozadékai közül.

A Nemzeti Vágta szervezett és dokumentált keretet kínál mindazon magyar települések számára, ahol a lovas élet erős hagyományokkal vagy nagyratörő tervekkel van jelen. Az így létrejövő országos hálózat jelentősen javítja a magyar lovas hagyományok megőrzésének, fejlesztésének és megjelenítésének esélyeit.

A budapesti döntőbe kerülő települések, illetve a győztes település speciális státuszt kapnak (ezüst- illetve aranypatkós települések), amit a bevezető utak mentén, az önkormányzat honlapján, illetve más hivatalos és turisztikai kiadványokon feltüntethetnek. Ennek megfelelően évente egy arany- és 15-16 ezüstpatkós településsel, egy-egy aranybokrétás, illetve nemzeti bokrétás lovardával (tenyészettel) gazdagodik a Vágtán résztvevő települések, lovardák, tenyészetek és panziók „lovas nemzet klubja”. 2011-től a Nemzeti Vágta évente egy külön kiadványt jelentet meg, amelynek kifejezett célja a Vágta partnereinek népszerűsítése, a belföldi és külföldi lovas turizmus erősítése.

A Nemzeti Vágta egyik legfontosabb célja, hogy hidakat építsen az egyes települések, azok lakosai, illetve a magyar vidék és a főváros között. Az országos sikerhez az út a helyi összefogással kezdődik. A Nemzeti Vágta kivételes belső kohéziós lehetőség a résztvevő települések számára. Az előkészületek során az Önkormányzat, a helyi sportolók, a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek közös munkájához gyakran csatlakoznak helyi vállalkozások is szponzorként. Számos településen az önerős értékteremtés modelljévé vált a Vágtára való felkészülés.

A Nemzeti Vágta egy rendkívüli találkozási lehetőség. Egy ünnep, ahol mi magyarok vagyunk a vendégek és a vendéglátók is egyben. Egy egyedülálló alkalom, hogy legszebb hagyományainkat ápoljuk, megmutassuk önmagunkat és egymásra figyeljünk.

A Vágta a helyi erőfeszítéseket integrálja egy határokon átnyúló egésszé, új keretet teremtve, nemcsak a lovassportoknak, de a vidéki turizmusnak, a helyi és országos összefogásnak, az önerős megvalósításoknak, a tömegsportnak, az egészséges életmódnak, a természet- és állatszeretetnek is.

 

Ami mindenkit érdekel:

Finanszírozás:

A Nemzeti Vágta vállalkozási alapon működő rendezvény, akárcsak a Forma 1 vagy a Szigetfesztivál. A különbség az, hogy széles tömegek számára kínál ingyenes szórakozást, magyar értékeket támogat és 100%-ban magyar tulajdonban van.

A Nemzeti Vágta hivatalos szervezője a Vágta G.T. Kft. A cég egyetlen tevékenysége a Nemzeti Vágta és az ahhoz kötődő események megszervezése és lebonyolítása. A Nemzeti Vágta elnöke Dr. Tamás István, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola rektora, a cég ügyvezető igazgatója Mizda Katalin. Lovasszakmai vezetője Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató, kreatív igazgatója Geszti Péter, produkciós vezetője Gőz László. A működés első három évében a Vágta G.T. Kft. jelentős tagi hitelre szorult, ami részben annak is betudható, hogy egyetlen fillér közvetlen állami támogatást sem sikerült szerezni a rendezvényhez. (Arra volt már példa, hogy egy állami vállalat átvállalta valamely település nevezési díját). A tetemes pénzáldozatok ellenére, a tulajdonosok Vágta alapkoncepciójához hűen, továbbra is fenntartják a rendezvény ingyenes látogathatóságát és bíznak benne, hogy néhány éves „felfuttatás” után a Nemzeti Vágta stabilan nyereséges – vagy legalábbis önfenntartó – eseménnyé válik. A tulajdonosok az esetlegesen keletkező nyereség jelentős részét a magyar történelmi lovasemlékek megóvására és rehabilitációjára fordítják.

 

A Vágta és a politika

Egy olyan rendezvény, amely a nemzeti hagyományokra épít, és elsődleges partnerként az ország településeit és azok önkormányzatait célozza meg, sosem tudja teljesen függetleníteni magát a politikától. Ez nem is feltétlenül cél, hiszen az is politika, ha egy közösség évi rendszerességgel bemutatkozik a fővárosban vagy, ha például két különböző pártállású polgármester együtt szólal fel a Polgármesterek Reggelijén.

A szervezők célja az, hogy a Nemzeti Vágta túlmutasson az aktuális pártpolitikai szempontokon, hogy a Vágtán azt ünnepeljük, ami közös bennünk, ami összeköt.

Ez nagyon fontos alapelv, hiszen ez garantálja, hogy minden vendég és résztvevő otthon érezhesse magát a Vágtán, és hogy a rendezvény az épp regnáló politikai kurzustól függetlenül hosszútávon életképes legyen. Éppen ezért a szervezők mindeddig kerülték exponált pártpolitikusok védnökségét a rendezvényen, remélve, hogy partnereik és a közönség megértik és értékelik ezt az alapelvet. Ez a Vágta politikája.

 

Múlt, jelen, jövő

Az, ami 2007-ben csak egy jó ötlet volt, 2008-ra már sikeres próbálkozássá erősödött, 2009-ben működő rendszerré állt össze és bebizonyította hosszú távú életképességét.

2010 évben tapasztalható érdeklődés, még a szervezők várakozásait is messze felülmúlja. Ma már a Vágta nem csupán egy országos fesztiválsorozat, de közkincs is, olyan érték, amit óvni és ápolni kell. A Nemzeti Vágta küldetésének megvalósítása, értékeinek megtartása és népszerűsítése érdekében Dr. Tamás István elnök neves közéleti személyiségekből álló 8 fős Szakmai Kuratóriumot hoz létre. A kuratórium alakuló ülése 2010 május végén lesz, ezt követően tájékoztatjuk a közvéleményt a kurátorok személyéről.

2011-ben Magyarország adja az EU soros elnökségét ami az egész világ figyelmét hazánkra irányítja. A szervezők szándéka szerint, ebben a rendkívüli időszakban a Nemzeti Vágta lesz az egyik legnagyobb központi országimázs rendezvény. A 2010-es résztvevők és szponzorok elsőbbséget élveznek a 2011-es nevezések során is.

 

A Nemzeti Vágta számokban:

2008: 96 település, több tízezer látogató, 950 000 néző a képernyők előtt;

2009: 90 település, több mint 70 000 látogató, 1,2 millió néző a képernyők előtt; a Nemzeti Vágta első regionális előfutama Baján (Bácskai Vágta);

2010: 14 előfutam az ország különböző pontjain; 5 naposra bővülő rendezvény Budapesten; közel 300 résztvevő település országszerte; megújult versenyszabályok; magyar lófajták versenye;

* Vágta pálya a Hősök terén 6200 m2, (500 m hosszú), a versenytáv 2 és fél kör: 1250 m, a pályát összesen 1 km kordon veszi körül;

* Széchenyi pálya (lovasbemutatók, előadások, gyerekprogramok) 2800 m2 ;

* a pályákra 60 kamionnyi, összesen 10.000 m3 speciális, nedvességre keményedő granulátumot terítenek szét, amelyet három különböző fajta homokból, többféle geotextíliából és glicerinből állítanak össze;

* 8000 m2 ingyenesen látogatható terület, + összesen 11 fizetős lelátó, 2700 férőhellyel, 4 óriáskivetítő;

* 100 sátor az Andrássy úton, a települések és szponzorok bemutatkozásához;

* 2500 m2 istálló, 200 m3 forgács és 30.000 liter víz a lovak számára;

* a rendezvényen több száz ember dolgozik a lóápolótól, a kiállítókon, biztonsági szakembereken és vendéglátósokon át, a közterület-fenntartókig;

* a Vidéki Vágtákon összesen mintegy 200 zsoké és ló méri össze erejét;

* a budapesti Nemzeti Vágta versenyein és programjain közel 500 ló szerepel;

* az RTL Klub televízió 12 kameraállásból közvetíti a Nemzeti Vágtát, ez a legnagyobb köztéri sportközvetítés Magyarországon.

 


SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing