Néha a semmi a legjobb gyógyszer

2016.03.17. | Kategóriák: teljes cikkgyűjtemény, Hírek, Életmód

Az orvosok hajlamosak arra, hogy tegyenek valamit, és a beteg gyakran szinte követeli a beavatkozást, ha valamilyen tünete van, csak kevesen viselik el, hogy „várjunk, majd meglátjuk”.

Torokfájás? Antibiotikum! Először jelentkező fejfájás? Csináljunk CT-t! PSA szint a normális felső határánál? Biopszia! Még mindig magas a vérnyomás? Adjunk hozzá még egy gyógyszert!

Minden orvosi ténykedésnek van mellékhatása: baktérium rezisztencia kialakulása túlzott antibiotikum szedés miatt; sugárveszély felesleges CT vizsgálatok esetén; inkontinencia vagy merevedési zavar olyan prosztatarák műtétek miatt, melyek nem hosszabbítják meg az életet; toxikus gyógyszerreakciók több gyógyszer együttes szedése esetén, főleg idős embereknél.

Az orvosnak meg kell állni és gondolkodni, mielőtt cselekszik, gyakran semmit nem tenni sokkal jobb, mint valamit tenni.

Vannak olyan orvosok, akik alapvetően reflexszerűen nem aktívak: ha a beteg most jól van, miért is tennénk valamit? Erre létezik egy orvosi kifejezés: klinikai inercia, melynek negatív kicsengése van.

Leír egy olyan orvost, aki például lát egy beteget nem optimális koleszterin szinttel, de nem ír fel sztatint. Vagy az orvos, aki észleli, hogy a diabeteses beteg vércukor szintje még nem normális, de nem emeli a beteg gyógyszerelését.

Természetesen nem fekete-fehéren kell szemlélni a dolgokat. A spektrum egyik végén vannak orvosok, akik egy határértéken lévő laborértékre ráugranak, másik végen azok, akik csak akkor változtatnak, ha feltétlenül szükséges.

A The Journal of the American Medical Association című orosi folyóiratban megjelent cikk szerint azok az orvosok, akik hajlamosak arra, hogy inkább ne tegyenek semmit, a betegek javára döntenek, megvédik betegeiket a túl lelkes orvosi beavatkozásoktól.

A szerzők három olyan gyakori betegségre koncentráltak, melyekre részletesen kidolgozott irányelvek léteznek: cukorbetegség, emelkedett koleszterin szint és magas vérnyomás. Mind a három betegségcsoportnál a „minél alacsonyabb, annál jobb” elv érvényesül.

De míg „az alacsonyabb jobb” elv valószínűleg nagy tömegeknél érvényes, egyes betegeknél ez nem mindig helytálló. Léteznek olyan klinikai vizsgálatok, melyek szerint az agresszíven levitt vérnyomás vagy vércukor szint magasabb halálozási aránnyal társult.

A szerzők nem állítják, hogy ezeket a kórképeket nem kell aktívan kezelni, de figyelmeztetnek arra, hogy a standard klinikai irányelvek előnyben részesítik a nagy számok törvénye alapján a túl agresszív kezelést. Ennek következtében egyes betegek a kezelések mellékhatásai miatt kárt szenvedhetnek. Ilyen esetekben a nem-beavatkozás védi ezeket a betegeket.

Senki nem akar magának olyan orvost, aki nem tesz semmit, amikor szükséges lenne. A sürgősségi állapot egészen más történet.

A legtöbb krónikus betegség azonban szerencsére nem jár vészhelyzettel, így van idő megfontolásra a beavatkozás előtt. Érdekes végiggondolni, hogy sok olyan beteg van, akit az inercia mentett meg.

 

Forrás: The New York Times

Megjelent: InforMed Hírek/10; 2012.

kép: stockimages/FreeDigitalPhotos.net


Cikkajánló
- Gluténérzékenyek karácsonya
- Edinaturally - Partner a megújulásban!
- A D-vitamin pótlás fontosságáról
- Hajrá immunerősítés!
- Gyakorlati tudnivalók a COVID-19 tesztekről utazóknak és munkavállalóknak

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing