Miért ásítunk?

Számtalan feltételezés létezik a kérdés megválaszolására, ám a tudósok még nem jutottak teljes egyetértésre.
Az egyik leggyakoribb magyarázat az, hogy ásítás során nagymennyiségű levegő kerül a tüdőbe, ami emeli a vérnyomást, a pulzusszámot és a vér oxigénszintjét, ezáltal javul a mozgásfunkció, fokozódik az éberség, és segít ébren maradni, ha fáradtak vagyunk vagy unatkozunk.

Vizsgálatokkal azonban kimutatták, hogy az ásítás nem váltja ki a fenti változásokat. Az utóbbi időben az ún. hyperthermia (túlmelegedés) elmélete látszik kibontakozni, amely szerint az ásítás segít hűteni az agyat. Egy kísérletből kiderült, hogy az ásítás gyakoriságát befolyásolta az, hogy hideg vagy meleg borogatást tettek-e a vizsgálati alanyok homlokára. A hideg borogatásnál ritkábban ásítottak, míg a melegnél gyakrabban.

Alátámasztja a fenti elméletet az is, hogy egérkísérletekben az állatoknak magasabb volt az agyban mért hőmérséklete ásítás előtt, valamint az, hogy az emberek gyakrabban ásítanak, ha a levegő hűvös. Ez csak látszólag ellentmondás, állítják a kutatók, mert a hideg levegő fokozza az ásítás hűsítő hatását.

A kérdés társadalmi oldalát vizsgálva elmondható, hogy az ásítás az utánzással és az empátiával is összefügg. A magas fokú empátiával rendelkezőkre gyakrabban ragad mások ásítása, az autista embereknél például nem figyelhető meg ez a jelenség.

 

- informed - 


Cikkajánló
- Gluténérzékenyek karácsonya
- Edinaturally - Partner a megújulásban!
- A D-vitamin pótlás fontosságáról
- Hajrá immunerősítés!
- Gyakorlati tudnivalók a COVID-19 tesztekről utazóknak és munkavállalóknak

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing