Legendák, karboncsodák, történetek – Kékszalag

2017.06.14. | Kategóriák: teljes cikkgyűjtemény, Programok, Hírek

A Kékszalag 1934 óta íródó története bővelkedik olyan eseményekben, amelyek a résztvevő hajókhoz, vitorlázókhoz kapcsolódva együttesen alkotják azt a hihetetlenül gazdag legendáriumot, amely a magyar vitorlázás egyik legértékesebb része, s amelynek a verseny alatt a Vitorlás téren az Erste World egy fotókiállítást is szentel.

A 49. Kékszalag Erste World Nagydíj rajtjáig rendszeresen felidézünk néhányat a legérdekesebb történetekből. Sorozatunk második részében részében az alapító atyák történetét meséljük el.

1934: Az alapító atyák története

A cím alapján talán ősz hajú pátriárkák vagy tekintélyes, meglett úriemberek képe ugrik be, de természetesen 83 évvel ezelőtt a Kékszalagot kitalálók energikus fiatalok voltak, olyanok, mint akik ma katamaránokkal, szkiffekkel vagy éppen Finnben, Laserben, 470-esben vitorláznak. Kihívást, kalandot és főleg izgalmas versenyt keresők, akik az újat keresve készek voltak feltörni az elvárások, társasági kívánalmak kereteit.

A múlt században, a húszas évek végén, harmincas évek elején az akkori BYC tevékenységével többen is elégedetlenek voltak. Ez a BYC nem a mai Balatonfüredi Yacht Club vagy valamely elődje, hanem a napjainkban éppen új életre kelő, történetünk idején már szintén patinás Balatoni Yacht Club volt. Az egyesületnek akkoriban éppen nem volt jó a sportélete, inkább urizáltak, bálokat, teadélutánokat szerveztek. Nem igyekeztek versenyt rendezni, és ez bosszantotta azokat, akik igazán sportolni akartak.

Tizenegyen – többek között Antal Miklós, Grofcsik János, dr. Tuss Miklós és dr. Keresztúry Gyula – ezért Almádiban építettek új klubházat, de szervezetileg ekkor még nem szakadtak el a BYC-től.

Nemcsak a levegőbe beszéltek, de rengeteget vitorláztak, és számos új hajót építtettek. Nem kis mértékben nekik köszönhető a Schaerenkreuzerek, vagyis a 22-es és 30-as Balatoni Cirkálók és a sportos 22-es Versenyjollék szaporodása. Például az 1928-as olimpiát a Hungária csapatával megjárt Dr. Tuss Miklós sebész főorvos szinte évente építtetett új Cirkálót – az övé volt a mai Lucifer, a Kékmadár vagy a Bohó is –, de több 22-ese is volt. Ezeken számos újítást vezetett be, például neki volt először a gaffos vitorlázat helyett marconi rudazattal készült 22-es Binnenjolléja (amellyel fia visszaemlékezései szerint jókat borult is.)

Lehetőségeiket továbbra is korlátozta az egyesület nehézkes vezetősége, így teljesen új útra léptek. Kerestek Balatonfüreden egy még üres, mocsaras vízparti ingatlant, megalakították a Hungária Yacht Clubot, és oda építettek klubházat társuk Káldy Ferenc tervei alapján, amely aztán bő hetven évig szolgálta a vitorlázókat. A háború után BKV Előre néven ismerhettük és használtuk a nevezetes vitorlástelepet. A HYC természetesen élenjárója lett a versenyélet fejlesztésének. Ott a klubház teraszán, társalgójában bontakozhatott ki a Kékszalag ötlete.

1934-ben az együtt vitorlázó jó barátok, többek között a klubot vezető Hankóczy Jenő egyetértésével úgy döntöttek, hogy ideje megszervezni egy különlegesen embert próbáló versenyt, amelyen igazán nagy távot vitorláznak. Megállás nélküli versenyre vágytak, amelynek végén a leggyorsabb hajó nyer. Egy olyat, amilyen még nem volt a Balaton történetében.

"Egy hosszú távú versenyen, melyet az előre nem látható időjárás, a váltakozó szelek, esetleg éjjel-nappal tartó egyfolytábani szolgálat, talán nélkülözések is, a rendes versenyeknél súlyosabbakká tesznek, a vérbeli vitorlás ember szemében éppen ezért vonzóbbakká lehetnek."

A versenykiírás megfogalmazása előtt felvetődött a kérdés, hogy jollékkal, vagyis egyszerű uszonyos hajókkal is szabadjon rajtolni, avagy ez igazságtalanná teszi a versengést. Az alapítók arra a megállapításra jutottak, hogy a tókerülőn bármilyen hajóval lehessen indulni. Így az első Kékszalagon még valóban bármilyen vitorlás hajóval rajthoz lehetett állni. Győzzön a leggyorsabb, legkitartóbb!

Az ötletet nagy örömmel fogadták más egyesületek versenyzői is. Nagyon sokan álltak a kezdeményezés mellé és vettek részt a szervezésben.

Az első Kékszalag 21 hajót felvonultató mezőnye 1934. július 27-én reggel 5 órakor (!) rajtolt Balatonfüredről. Akkor és azóta is a pálya kelet felé vezet, bár a hajók akkoriban Alsóőrsnél, ma Kenese előtt kerülik az első bóját. Siófok előtt elvitorlázva át a Tihanyi-csövön tartanak Keszthely felé. 1934-ben az első hajó a Glória nevű 40-es cirkáló délután 3 óra 25 perckor fordult a tó nyugati végében és indult vissza az akkor még tihanyi célvonal felé. A győztes éjfél után 13 perccel a dr. Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség akkori elnöke által vezetett Rabonbán 30-as cirkáló lett, huszonegy perccel a Glória előtt. A résztvevők közül csak ketten adták fel a versenyt. Egy hajó zátonyra futott (Sólyom), egynek eltörött az árboca (Darling).

Érdekes módon az alapító atyák, a Hungária Yacht Club versenyzőinek nem termett babér. Hankóczy Jenő a Meteorral hetedik lett, Grofcsik János a Sirocco 22-es Cirkálóval, dr. Tuss Miklós a Karakán 22-es Versenyjolléval, vagy Antal Miklós Sindbad nevű hajójával csak a mezőny második felében végeztek.

Az első Kékszalag nagy sikert aratott és ettől fogva kétévenként megrendezték. Többnyire júliusban, lehetőleg holdtölte közeli hétvégéken, hogy az éjszakai vitorlázáshoz minél több fény legyen.

 


Cikkajánló
- Megújulnak a margitszigeti Danubius-szállodák
- Ötven megállón is túl az országjáró Arany-busz
- Erős nők, geometrikus pop és visszatér a kék
- Hivatalosan is megnyitották a 21. Csabai Kolbászfesztivált
- Bővül a Kisfaludy-támogatásra jogosultak köre

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing