Korhű módon születik újjá romjaiból a Budavári Palotanegyed

Minél inkább közeledünk a befejezéshez, annál derűlátóbb vagyok a hiteles rekonstrukciók lehetőségét illetően - mondta a Budavári Palotanegyedben zajló újjáépítési munkálatokkal kapcsolatban Fodor Gergely kormánybiztos a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjúban.

Felidézte, hogy a palotanegyed helyreállításánál azért a hauszmanni korszakhoz nyúlnak vissza, mert a kiegyezés utáni évtizedek Magyarország történetének egyik legvirágzóbb időszakát jelentették minden értelemben.
"Hauszmann Alajos palotanegyedterve egy koherens építészeti rendszert teremtett, nem beszélve arról, hogy ez volt az utolsó, még ép állapot 1944 előtt" - fejtette ki a kormánybiztos.

A rekonstrukció menetrendjét és határidejét illetően Fodor Gergely elmondta, a kormánybiztosi kinevezése előtt egy 2018-tól 2030-ig tartó ütemtervet mutatott be a kormánynak. A tiszta jogi környezet megteremtése után létrehozták a Várkapitányságot és a több mint harminc beruházást három csoportba rendezték. Az első lépés a zöldterületek rendbetétele volt.

A második feladatcsoport az ideológiai okokból lebontott épületek visszaépítése. Közülük első ütemben az egykori Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Főőrség korhűen helyreállított épületei készültek el. A néhai testőrségi laktanyában egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet. 2021-ben a Lovarda előterében lévő Csikós udvar átadásával, a Hauszmann-rámpa befejezésével elkészültnek lehet tekinteni ezt a mini városközpontot, amelynek egyik méltán népszerű látványossága a már felújított Mátyás kútja. A következő nagy lépés a főhercegi palota, a Honvéd Főparancsnokság és a Vöröskereszt-székház néhány hónap múlva induló újjáépítése lesz.

A kormánybiztos szerint az épületek korhűségét az szavatolja, hogy csaknem félszáz szakember dolgozik a szükséges dokumentumok felkutatásán. Nemcsak a Hauszmann-iroda teljes iratanyaga áll rendelkezésre, hanem a korabeli szállítólevelek, anyagminták és fényképek sokasága is.

Az elpusztított épületek visszaépítése után jön a harmadik feladat, a Királyi Palota helyreállítása, ami a legnagyobb projekt lesz, hiszen több mint százezer négyzetméternyi történelmi térről van szó.

A Várban lévő intézményeknek, a Nemzeti Galériának, a Budapesti Történeti Múzeumnak és az Országos Széchényi Könyvtárnak, amennyiben költözniük kell, az csak úgy lehetséges, ha lesznek új befogadó épületeik. "A Budavári Palota teljes rekonstrukcióját már csak ezek miatt is legalább tizenkét évig tartó vállalkozásnak gondolom" - fűzte hozzá Fodor Gergely.

A palotaegyüttes esetében a külső megjelenést illetően biztosan az 1905-ös állapotokat állítják helyre. Az épületbelső helyreállítása bonyolultabb kérdés, hiszen függ a majdani funkcióktól is. "Abban nincs kétségem, hogy a kiemelkedő történelmi tereket eredeti állapotban fogjuk helyreállítani. Ilyen a már majdnem kész Szent István-terem, amelyet jövő év augusztus 20-án adnak át, valamint idetartozik a Hunyadi-terem, a Habsburg-terem, a trónterem, a bálterem, a büféterem, a fogadóterem, illetve a kápolna a nádori kriptával" - ismertette a kormánybiztos.

 

 

MTI 

Fotó: wikipedia.hu

 


Cikkajánló
- Par Excellence díjas a badacsonyi Villa Sandahl pincészet
- Gasztroarcok fogtak össze egy szebb Karácsonyért
- Nyolcmilliárdos turisztikai fejlesztés kezdődik Hajdúszoboszlón
- Korhű módon születik újjá romjaiból a Budavári Palotanegyed
- Restaurálták az ország legnagyobb római kori mozaikegyüttesét

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing