Kell egy kis kávészünet

2010.05.06. | Kategóriák: Gasztronómia, teljes cikkgyűjtemény, Hírek

A sokat rágalmazott reggeli csésze kávé a közhiedelemmel ellentétben nem viszi sírba- sőt inkább növeli izmainak és (természetesen) agyának teljesítményét.
Leszokott a dohányzásról és kevesebb koktélt iszik a partikon? Még a mesterségesen színezett, eperízű töltelékkel megdobott kekszről is lemondott? De ugye megmaradt szenvedélyes kávézónak, mondhatni rabja a fekete italnak...

Ha a kutatók azzal a cáfolhatatlan bizonyítékkal állnának elő, hogy egy adag kávéban annyi mérgező anyag található, amennyi a földdel egyenlővé tenne egy kisebb falut, összeszorított fogain át azt sziszegné, hogy ezt keserű szájízünk mondatja velünk.

De ne ijedjen meg, jó hírünk van! Bár a kávét régóta vádolják azzal, hogy gátolja a növekedést, sőt kapcsolatba hozták a rákkal és a szívbetegséggel is, orvosi vizsgálatok megállapították, hogy ezek az elméletek nem állják meg a helyüket. Mi több, néhány szakértő egyenesen azt állítja, a koffeines nedű nemhogy nem tekinthető káros szenvedélynek, de kellő mértékkel fogyasztva még jótékony hatása is van az egészségre.

Javítja a teljesítményt

Amikor a kávé éppen nem melegen vagy ébren tart, akkor szorgalmasan harcol a különféle betegségek ellen. Vizsgálatok támasztják alá, hogy a kávéivóknak kisebb valószínűséggel lesz magas vérnyomásuk, cukorbajuk vagy epekövük. A kávét évek óta használják a futók és más sportolók azért, hogy elősegítsék a zsírsavak lebontását.

Mindezt azért teszik, mert a sokat átkozott koffein fokozza a savak keringését és a zsír elégetését. A Brit Sportorvostudományi Folyóiratban és a Dél-afrikai Orvostudományi Folyóiratban közzétett előzetes kutatások szerint a koffein rövid idő alatt kalciumionokat szabadíthat fel az izmokban, így fokozza és hatékonyabbá teszi az izmok összehúzódását.

Ne essen túlzásba

Míg a kávé növelheti az éberséget és gyorsíthatja a reakcióidőt, a túl nagy mennyiségnek észrevehető negatív hatása lehet. Attól függően, hogy a fogyasztó mennyire érzékeny, már néhány csészényi s befolyásolhatja az idegrendszerét és felgyorsíthatja a szívverését. Ezenkívül a koffein ellazítja a gyomrot és a tápcsövet elválasztó izomköteget, szabad utat engedve ezzel a gyomorsavnak vissza a nyelőcsőbe, valamint gyomorégést is előidéz.

A savkiválasztás fokozásával a koffeinmentes és a koffeines kávé egyaránt irritálhatja a már meglévő gyomorfekélyt. Túlzott kávéfogyasztás mellékhatása továbbá a sportolás alatti gyakori izomgörcs is.


Használjon papírszűrőt!

Ami a rákról szóló pletykákat illeti, a legtöbb egészségügyi szervezet, köztük az Amerikai Rák Liga is figyelmen kívül hagyja őket. Tulajdonképpen az utóbbi évtizedben végzett kutatások csaknem mindegyike eloszlatta a kávé rosszhírét. Egy 1996-os, 121 000 ápolónőn elvégzett vizsgálat szerint a kávéfogyasztás, még ha nagy mennyiségű is, nem növeli a szívinfarktus veszélyét. A nemrégiben 16 000 embert vizsgáló norvég kutatás pedig nem talált kapcsolatot a kávé és a rák között. Az Amerikai Orvosi Szövetség által 1994-ben kiadott jelentés talált összefüggést a kávéivás és a kisebb csont állomány sűrűség között, de azt is megemlítette,hogy napi egy pohár tej elfogyasztása ellensúlyozza ezt a lehetséges kalciumveszteséget.

Az egyetlen kávémítosz, amelyet még nem osztottak el: a kávé növelheti a koleszterinszintet. De ezek a statisztikák az eszpresszóra, a francia kávéra vagy a főzött kávékra vonatkoznak. Ha a kávéfőzésnél papírszűrőt használ, kiszűrheti az összes káros zsírt és összetevőt.
Egy újabb keletű tanulmány kapcsolatot fedezett fel a szívpanaszokat okozó megnövekedett homocysteineszint és a kávéfogyasztás között. A felmérésben részt vevők napi hat csésze szűretlen kávét adnak, ami jóval több annál az 1,7 csésze szűrt barna italnál, amit egy átlagos magyar ember naponta elszürcsöl.

A forró sár sáros híre

Függetlenül attól, miként készül, mértékletességet kell gyakorolni kedvenc pörkölt italunkkal. Ha naponta több mint 2 csésze eszpresszókávét iszunk, valószínűleg jóval több koffein jut a szervezetünkbe, mint amennyit az kényelmesen fel tud dolgozni. Úgy kell csökkenteni a bevitt koffein mennyiségét, hogy ne kelljen teljesen lemondani a kávéról.

Ha egyik napról a másikra abbahagyja a kávéivást, az fejfájással és emésztési zavarokkal járhat, ezért fokozatosan csökkentse a kávéfogyasztást. Szerencsésebb jobb minőségű kávéból kisebb adagokat inni. Ha aggódik a koffein miatt, próbálja ki a következő elegyet: két adag koffeinmentes kávéhoz keverjen egy adaggal a kedvenc koffeines kávéjából.

Megállapítható tehát, hogy nem szükséges, sőt nem is ajánlott teljesen lemondani a kávéról, mert a kávé korántsem olyan veszélyes. A legjobb esetben még jótékony egészségügyi hatásai is lehetnek a sportolókra és műkedvelő kávéfogyasztókra.

De miért van egy csésze zamatos, forró italnak ilyen sáros híre? Nos, a kávéivók statisztikailag nagyobb valószínűséggel vesznek fel bizonyítottan nagy rizikófaktorú viselkedésmódokat, mint például a dohányzás és a zsíros étrend

Kérdések a koffeinről

Mi a koffein?

Kémiai értelemben a koffein alkaloid, olyan összetevő, amely természetes formában több mint 60 növényben található meg, például a kóladióban, a teában, a kakaóbabban és a paraquay-i teában. Szintetikus úton is előállítható. A koffein különféle biokémiai hatásokkal jár, és könnyen húgysavvá vagy más, hasonló szerkezetű metilhúgysavvá oxidálódik.

Mennyi koffein lehet ártalmas?

A koffein felerősítheti a szívritmus-problémákat. Átmeneti vérnyomás-emelkedést is okozhat, bár általában inkább olyan embereknél, akik csak alkalmanként isznak kávét. Felmerült, hogy növeli a vizeletben kiürülő kalcium mennyiségét, de ahhoz mindennap nagy mennyiségben kellene fogyasztani, hogy észrevehető hatása legyen a csontsűrűségre.

Hogyan befolyásolja a koffein az étrendet?

A koffeinnek van hatása az anyagcserére, de technikailag nem étvágycsökkentő. A szakértők nincsenek meggyőződve róla, hogy a koffeinek bármilyen különös hatása lenne az étrendre.

A kávé története

A kávéivás történetét számos legenda örökítette meg. Az egyik szerint egy etióp juhász megfigyelte, hogy miközben állatai piros színű bogyót rágcsálnak, izgatottság és élénkség lesz rajtuk úrrá. Tapasztalatait megosztotta a közelben lakó szerzetesekkel. Rögvest ki is próbálták, és keserű italt főztek a bogyókból, amely hosszú imádságaik alatt ébren tartotta őket. A másik, 1400-as évekbeli változat alapján egy jemeni pásztornak tulajdonítható kávé felfedezése. Megint más források tudni vélik, hogy az arab orvos-filozófus, Avicenna már 1000 körül gyógyszerként alkalmazta a kávét. Egy dolog azonban biztosnak tűnik, a kávécserje az etióp tartományból, Kaffából származik, innen terjedt tovább az Arab-félszigetre.

A kávé hamarosan eljutott Mekkába, Kairóba, Damaszkuszba és Konstantinápolyba is. Sehabeddin Ben arab szerző szerint a kávéfogyasztás szertartását az adeni mufti, bizonyos Gemaldin honosította meg a XV. században. A mufti Perzsiában leste el az új módit, majd hazatérve megbetegedett és magán is kipróbálta a fekete italt. Hamar felgyógyult, és a kávé elkötelezett híve lett. Az 1500-as években Konstantinápolyban divatba jöttek a kávéházak. A vallásos mohamedánok szerint gyanús italt betiltották, de a zárt ajtók mögött továbbra is folytatódott a kávé élvezete. Az illegális kávéházak szép csendben újra kinyitottak, miután az új vallási vezető visszaállította a kávé jó hírét.


A XVI-XVII. században terjeszkedő török birodalom kevés áldásos hatása közé tartozott a kávé megismertetése az európai kultúrával. Velencében az 1600-as évek elején nyílt az első kávéház, majd számos itáliai város követte a trendet. A mai Párizs a kávéházak paradicsoma, de csak 1672-ben nyílt meg az első, mely hamarosan csúfosan meg is bukott. Nemsokára azonban mégis megnyitotta kapuit az első tágas, francia stílusú kávézó, ahol már üdítőket, és teát is kínáltak a fekete ital mellett. A divat ötven év múlva megszázszorozta a kávézók számát, de e végzet őket is utolérte. Dubois bíboros személyében. A nagyhatalmú egyházfi 1715-ben betiltatta a kávézókat. Egészen 1789-ig szigorú rendőri ellenőrzés alatt tartották e "bűnös helyeket".

Az első londoni kávéház néhány évvel megelőzte a párizsit. Egy 1660-ból származó törvény szerint a kávéárusoknak gallononként négy pennyt kellett adózniuk. Már meg sem lepődhetünk, hogy 1675-ben Károly király rendeletére betiltották a felforgató eszmék terjesztésével vádolt kávézókat. Néhány nap múlva azonban újból kinyitottak.
Magyarországon a kiegyezés utáni szélcsendben virágzásnak indult a kávéházi élet. Egyrészt az angol klubok, másrészt a francia birodalom szalonok szerepét pótolták. A legendás kávéforrás, a Centrál, a New York, a Spolarich neve még ma is felébresztik bennünk a boldog békeidők nosztalgiáját. És végezetül egy kis patriotizmus: nálunk kávéházbetiltásra még nem volt példa...


http://www.style.hu


SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing