Időutazás a New York Művész Páholyban

Erdély – nőalakok egykor és ma, boszorkányperek és az arisztokrácia élete Erdélyben

Október 28-án 19 órától a New York Művész Páholy újabb estje Erdélyről szól majd. Ez a művészeti, kulturális és tudományos élet különböző területeiről érkező vendégeink szülőföldje, kutatási területe, őket egyesítő tematikája. 

A Világ Legszebb Kávéházában velük beszélgetünk a szokásvilágról, a nők helyzetéről, a zenéről, a divat szerepéről és jelleméről, az arisztokrácia arcáról - egykor és ma.
Hogyan küzd egy fiatal lány 1608-ban a boldogságáért? S hogyan válik világhíres tervezővé egy másik, aki erdélyi művészcsaládból származik? Milyen volt egykor és ma az úri arisztokrácia élete, a nők szerepe és helyzete? Egyáltalán: boszorkány vagy ördögtől származó volt maga Báthory Anna? Minderre választ kaphatunk október 28-án a Világ Legszebb Kávéházában.

 Az esten középpontba állítjuk a 17. századi Erdélyt, annak szokásvilágát, történelmét, öltözködési és étkezési hagyományait. A 17. század eleji Erdély és Magyarország a politikai intrikák, az állandó háborúskodás világa volt, ahol hitviták, árulások és érdekházasságok döntötték el országrészek és emberek sorsát. A végvárakban az ostromlott falak mögött csodálatos jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttogtak. Ehhez kapcsolódik Ugron Zsolna első történelmi regénye, az Erdélyi menyegző, mely a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi.  A múlt-értelmezés és idézés mellett megvizsgáljuk, ma mennyire állítható párhuzamba az élet, a divat, hogy jelenik meg munkában, zenében, irodalomban az elődök szokásrendszere, öröksége.

Irodalom, divat, történelem, zene – egyaránt az izgalmas és vetítéssel, felolvasással bővített beszélgetős est fókuszába kerül!

Ugron Zsolna író, újságíró székely arisztokrata családból származik, gyermekkorát Kolozsváron töltötte. Budapesten végzett jogi egyetemet, a diploma után mégis a televíziók kül-és belpolitikai műsoraiban dolgozott szerkesztő-riporterként, végül újságíró, majd kommunikációs tanácsadó lett. Otthagyta a pályát, másba fogott. Erdély mindig is jelen volt az életében, kapcsolhatóak ehhez megjelent kötetei is. Első könyve, az Úrilányok Erdélyben hónapokig vezette a sikerlistát, s immáron második könyve jelenik meg a napokban Erdélyi menyegző címmel.

Abodi Dóra divattervező Kolozsvárott született, családjával csak később költözött Magyarországra. Bár művészcsaládból származik és már gyermekkora óta érdekelte a divattervezés, mégis először a jogi egyetemet végezte el, és csak később tért vissza a divathoz, amikor is beiratkozott a budapesti Modart Divatiskolába, ahol 2009-ben fejezte be tanulmányait. Saját márkáját a Dora Abodi-t 2008-ban alapította.

Selmeczi György, a kolozsvári születésű zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező és egyetemi oktató kivételesen sokoldalú egyéniség. Zenéit azok is ismerik, akik nem tudják, hogy ismerik: olyan filmekhez szerzett zenét, mint az Angi Vera, a Kettévált mennyezet, a Megáll az idő, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Tiszta Amerika, az Idő van, illetve – hogy későbbieket is említsünk – a Jadviga párnája és a Dallas Pashamende; összesen mintegy ötven magyar nagyjátékfilm és számos színházi előadás zenéjét jegyzi.

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett PR ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert, könyv is született feljegyzéseiből Így szerettek ők címmel, mára már a következő könyvét is befejezte.

Benda Borbála történész az ELTE Bölcsészettudományi karán végzett, kiemelt kutatási területe a 17. századi arisztokráciához, társadalomtörténetéhez és étkezési szokásaihoz kapcsolódik az uradalmakban és a főúri udvarokban a Királyi Magyarországon és Erdélyben.

Várkonyi Gábor történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének egyetemi docense az erdélyi rettegett Báthory Erzsébet kutatója, több könyve, cikke, publikációja is megjelent e témában, illetve ő volt a Báthory című cseh-szlovák-angol-magyar film szakértője. Kutatási területei közt jelentős a 16-17. századi magyar társadalom-, politika-, és művelődéstörténet.

A New York Művész Páholy október 28-i estjére a belépőjegy 1500 Ft-os áron a helyszínen váltható, ez egy kávé, pohár bor vagy pezsgő árát is tartalmazza.

A program megtekintéséhez előzetes regisztráció szükséges, jelentkezni a newyorkprogram@cafeandevent.eu címen lehet.

A New York Művész Páholy szervezői a Világ Legszebb Kávéháza mellett a Libri Média, az események háziasszonya pedig Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser.  

Eseményeinkről, programjainkról minden információt, érdekességet, adatot megtalálnak facebook oldalunkon: www.facebook.com/newyorkmuveszpaholy


Cikkajánló
- Még több zenei élmény a Nemzeti Filharmonikusoktól
- Beethovennel a szabadban a mester születésének 250. évfordulóján
- KONCERTÁRIÁK / VIVALDI, HAYDN, MOZART, BEETHOVEN ÉS MENDELSSOHN MŰVEI
- HŐSI ÉLET - 2020.március 5. 19.30. MÜPA
- …MINT ÜSTNEK ZENGÉSE

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing