Gyógyulás a gőz fölött
Rózsa, ásványi anyagok, sós víz, eukaliptusz és ópium – még ha furcsán is hangzik, mindegyik az inhaláláshoz kötődik. Az emberiség története során a különböző népcsoportok, más-más gyógynövények és főzetek hatásában hittek.
Ezek közül sokat ma már nem szívesen alkalmaznánk, van azonban olyan, ami évezredek elteltével is megállja a helyét.
A tél első jeleivel szinte egy időben menetrendszerűen beköszönt a náthaszezon is. Ilyenkor a legtöbben nem rohannak rögtön orvoshoz, hanem szívesebben használnak jól bevált házi praktikákat, mint például a mézes-citromos tea vagy az inhalálás. Leggyakrabban kamillát vagy valamilyen mentolos keveréket használunk, de rengeteg más módszer is napvilágot látott.
Az ókori egyiptomiak jöttek rá először arra, hogy a növények és ásványi anyagok gőzének belélegzésével tisztulnak a légutak. A növényeket tűzön melegített köveken gőzölték fel, a füstöt pedig lyukacsos gőzgyűjtőn keresztül szívták be.
A perzsák légúti megbetegedések esetén rózsa és más virágok gőzét lélegezték be, de a pézsmát és ámbrát sem vetették meg. Sőt! Nemcsak belélegezve, de por formájában felszívva is használták. Ők figyeltek fel először a mindmáig népszerű mentolos-eukaliptuszos keverék kedvező hatásaira is, amelyet napjainkban bedörzsölő kenőcs formájában is használunk.
A rómaiak mindennapjainak a fürdőzés meghatározó része volt, így hamar felfedezték, hogy a sós vízgőz tisztítja a légutakat és puhábbá teszi a bőrt, és fiatalít is. Nem véletlen, hogy a gőzkamrák azóta is rendkívül népszerűek a különböző wellness központokban.
A kínaiak már körülbelül i.e. 2000-ben is inhaláltak a ma-huang nevű gyógynövénnyel, amelyet magas efedrin tartalmának köszönhetően az alacsony vérnyomás kezelésére és a koncentrációképesség javítására használtak. Vasból készült inhalátorok segítségével pedig ópiumot szívtak.
A rómaiak tengeri sós oldata, vagy a perzsáktól eredő eukaliptuszos-mentolos egyveleg ma is használható, de a kamillás, zsályás vagy levendulás gőzfürdő, valamint a zöldpajzsos termékek is nagy segítséget nyújtanak a nátha leküzdésében.
- informed -
- Tavaszi testi-lelki megtisztulás a természet erejével
- Út a fogyáshoz: jókor, jót enni, éhezés nélkül
- Meddőség ellen a természet erejével
- Nem fordítunk kellő figyelmet a zöldségekre
- Testmozgás és táplálkozás
Gyógyulás a gőz fölött
A tél első jeleivel szinte egy időben menetrendszerűen beköszönt a náthaszezon is. Ilyenkor a legtöbben nem rohannak rögtön orvoshoz, hanem szívesebben használnak jól bevált házi praktikákat, mint például a mézes-citromos tea vagy az inhalálás. Leggyakrabban kamillát vagy valamilyen mentolos keveréket használunk, de rengeteg más módszer is napvilágot látott.
Rózsa, ásványi anyagok, sós víz, eukaliptusz és ópium – még ha furcsán is hangzik, mindegyik az inhaláláshoz kötődik. Az emberiség története során a különböző népcsoportok, más-más gyógynövények és főzetek hatásában hittek. Ezek közül sokat ma már nem szívesen alkalmaznánk, van azonban olyan, ami évezredek elteltével is megállja a helyét.
Az ókori egyiptomiak jöttek rá először arra, hogy a növények és ásványi anyagok gőzének belélegzésével tisztulnak a légutak. A növényeket tűzön melegített köveken gőzölték fel, a füstöt pedig lyukacsos gőzgyűjtőn keresztül szívták be.
A perzsák légúti megbetegedések esetén rózsa és más virágok gőzét lélegezték be, de a pézsmát és ámbrát sem vetették meg. Sőt! Nemcsak belélegezve, de por formájában felszívva is használták. Ők figyeltek fel először a mindmáig népszerű mentolos-eukaliptuszos keverék kedvező hatásaira is, amelyet napjainkban bedörzsölő kenőcs formájában is használunk.
A rómaiak mindennapjainak a fürdőzés meghatározó része volt, így hamar felfedezték, hogy a sós vízgőz tisztítja a légutakat és puhábbá teszi a bőrt, és fiatalít is. Nem véletlen, hogy a gőzkamrák azóta is rendkívül népszerűek a különböző wellness központokban.
A kínaiak már körülbelül i.e. 2000-ben is inhaláltak a ma-huang nevű gyógynövénnyel, amelyet magas efedrin tartalmának köszönhetően az alacsony vérnyomás kezelésére és a koncentrációképesség javítására használtak. Vasból készült inhalátorok segítségével pedig ópiumot szívtak.
A rómaiak tengeri sós oldata, vagy a perzsáktól eredő eukaliptuszos-mentolos egyveleg ma is használható, de a kamillás, zsályás vagy levendulás gőzfürdő, valamint a zöldpajzsos termékek is nagy segítséget nyújtanak a nátha leküzdésében.
Forrás: Red Lemon Média
Megjelent: InforMed Hírek/12; 2014.
Rendezvényhelyszínek
Esküvőhelyszínek
Konferenciahelyszínek
Rendezvényszolgáltatók
