Feltárták a dombóvári vár középkori rétegét

2015.07.23. | Kategóriák: teljes cikkgyűjtemény, Hírek, Turizmus

Középkori falmaradványok és leletanyag került felszínre a dombóvári vár területén jelenleg is zajló régészeti feltáráson, amelyekből az ásatás vezetője szerint valószínűsíthető, hogy a várat a 15. század elején, Zsigmond korában építhették.

A tavalyi ásatás nyomán a 18. század elején elpusztított vár egyes falszakaszai és többnyire török kori tárgyak kerültek elő, ezúttal középkori réteghez jutott el a feltárás, amelyet a dombóvári önkormányzat rendelt meg a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékétől.

Berta Adrián, a tanszék munkatársa az MTI-nek elmondta: négy - kétszer-kétszer tíz, illetve tizenöt méteres - kutató árkot nyitottak, amelyekből a vár kiterjedését próbálták meghatározni, és megtisztították a még álló északi falszakasz környezetét is. A vár lerombolásakor keletkezett törmelék alól előkerültek egy körülbelül másfél méter széles téglafal maradványai, amelyet Zsigmond korára lehet keltezni, egy később épített, külső falköpeny és a kettő közötti feltöltés, amelyre azért volt szükség, hogy a fal jobban ellenálljon az ágyúlövéseknek.

Ismertetése szerint a felöltés anyagában sikerült a török előtti, Zsigmond és Mátyás korabeli leletanyagot találni; kályhacsempék, gótikus gyertyatartó, ablakszemtöredékek és egy velencei üvegedény töredéke került elő. A felsőbb rétegből török kori leleteket hoztak felszínre, a legjellemzőbbek köztük az ún. bosnyák kerámiák darabjai, amelyeket a hódoltság idején a Balkánról betelepült lakosság készített és használt.

A dombóvári vár első említése a 14. század elejéről való, a forrás szerint a Dombai család őse 1326-ban kapta meg királyi adományként. Nem tisztázott azonban, hogy a forrás Dombóvár másik erődítményére, a szigeterdei lakótoronyra vagy a most feltárt várra vonatkozik. A jelenlegi eredmények alapján úgy tűnik, hogy az első írásos említés a szigeterdei épületről szól, Dombó vára pedig egy évszázaddal későbbi építmény lehet - jegyezte meg a régész.

A legfontosabb, 1692-es leírás, amelyet az akkor új birtokos, Eszterházy Pál (1635-1713) megbízásából Kelcz Mihály készített, részletezi, hogy a vár nyugati kaputornyán három kapu vezetett be, két palotaszárnyat említ, és azt, hogy a keleti oldalt nagy fal zárja le.

A mostani kutatás eredménye részben egyezik a leírással: a feltárt keleti kettős fal mintegy hat méter vastag lehetett, a vár északi oldalán azonban több átépítés miatt egyelőre nem igazolható az egyezés. A mostani adatok szerint a dombóvári vár udvara kelet-nyugati irányba 24 méter hosszú volt, a diósgyőri váréhoz hasonló méretű.

A vár az 1540-es években került török kézre, 1702-ben császári parancs alapján részben felrobbantották, részben elbontották, az épület anyagát az Eszterházy család építkezésekhez használta fel. Az épületnek jelenleg az északi fal egy szakasza és délkeleti sarka áll.

 

MTI 2015. július 21., kedd 19:20


Cikkajánló
- A Pannonhalmi Főapátság sörfőzdéjének új sörei
- 4. Belvárosi Sörfesztivál 2020. szeptember 1-6. Szabadság tér
- Sztárokkal jön az I. Séf Feztivál Tihanyban
- Hazai termelők támogatásával valósul meg a Séf Fesztivál
- Elkezdődött az El a kezekkel a Papámtól! című különleges családi film forgatása

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing