Dumapárbaj - a film

KALMÁR TAMÁS (Hadházi László) befutott, negyvenes évei végén járó, kissé elkényelmesedett sztár. Standup nagyágyúként járja az országot fellépéseivel, és övé a legismertebb önálló showműsor az egyik kereskedelmi tévén. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben.
Egy napon azonban rájön, hogy népszerűsége lassan a múlté, a közönség kedvence az egyre inkább feltörekvő fiatal riválisa – NAGY TÓBIÁS (Kiss Ádám).

Tamás – ahelyett, hogy szembenézne önmagával - úgy hiszi, minden bajának Tóbiás és Vigéc, (Eszenyi Enikő) közös menedzserük az okozója, ezért minden igyekezetével azon van, hogy a fiatal humorista fölé kerekedjék. Próbálkozásai rendre balul sülnek el, s míg mi nevetünk szerencsétlenkedésein, Tamás egyre nagyobb slamasztikába kerül.

Romlik a kapcsolata feleségével és legrégebbi barátjával, a súlyosan beteg Vigéccel is. Miközben szeretteitől eltávolodik, szakmailag is lecsúszik, hihetetlen haknikon próbál pénzt keresni. Végül egy mindent eldöntő dumapárbajra hívja ki Tóbiást, de a nagy csinnadrattával előkészített médiaesemény Vigéc, a menedzser rosszulléte miatt félbeszakad. A két rivális humorista ezután jön rá, hogy a jövőjük nem az ellenségeskedés, hanem a két generáció közös, egymást is ugrató poénegyvelege.

 

A FILMRŐL

A Dumapárbaj megvalósítása négy évvel ezelőtt kezdődött. Akkor pattant ki a Café Communications kreatív igazgatójának, Simon Zoltánnak a fejéből az ötlet, hogy érdemes lenne a stand upról, a műfaj sztárjairól nagyjátékfilmet készíteni. Az apropót az adta, hogy a Café készítette éppen akkor a „Nem duma” kampányt az OTP Bank számára, amelyben rendszeresen feltűntek a hazai stand up sztárjai. Az ötlet alapján hamar megszületett az első forgatókönyv változat is, amelyet a szintén a Cafénál dolgozó Sallai Ervin írt meg, aki két rivalizáló humorista, a feltörekvő titán és a kiöregedő showman párharcán keresztül tekintett a stand up világ kulisszái mögé. A produkcióhoz egész korán csatlakoztak a későbbi főszereplők, így a poénok Hadházi László és Kiss Ádám közreműködésével, élményeik, tapasztalataik felhasználásával formálódtak tovább. A Magyar Nemzeti Filmalap által támogatásban részesített és végleges elfogadott forgatókönyv megszületésében Lengyel Balázs és Lovas Balázs is részt vett.

A forgatás 2014. augusztus 11-én indult és többek között rögzítettek jeleneteket az RTL Klub stúdióiban, a Városligetben, a volt görög nagykövetség épületében, az egykori Szikra moziban, a dégi halastónál, az alcsútdobozi kápolnában, Budakeszin és Szentendrén is. Az összesen 28 napos forgatás során a legtöbb jelenetet Hadházi Lászlóval vették fel, aki ezzel a filmmel debütál színészként a mozikban. Mellette a szintén első filmes Kiss Ádám kapta az ifjú trónkövetelő szerepét, a figurája kedvéért a külsőjét döbbenetesen megváltoztató Eszenyi Enikő pedig a mindent elintéző menedzser bőrébe bújva komédiázza végig a filmet. Mellettük olyan hazai színművészek tűnnek fel kisebb-nagyobb szerepekben, mint a tévés műsorvezetőt megformáló Kamarás Iván, a hisztis barátnőt játszó Jordán Adél, az orosz maffiózót alakító Kovács Lajos és a tévé mindenható vezetőjének alakját magára öltő Vajdai Vilmos.

A filmet a Kalandorok és számos reklámfilm rendezője, Paczolay Béla dirigálta, míg a produceri feladatokat a Kontrollt és a Terápia első évadát is jegyző Hutlassa Tamás látta el. A produkció teljes előkészítéséért és megvalósításáért a Café Film felel.

 

„Humoristákról vígjátékot írni pokoli nehéz” – Sallai Ervin, a Dumapárbaj forgatókönyvírója

Honnan ered a film sztorija? Mikor született az alapötlet és a gondolat, hogy mindez mozivászonra kívánkozik?

A „sztori sztorija” körülbelül négy évvel ezelőtt kezdődött. Sokat dolgoztunk már akkoriban is stand-up-osokkal, és arra gondoltunk, hogy akár egy nagyjátékfilm forgatókönyvét is megírhatnánk a főszereplésükkel. Az első gondolat tehát könnyen jött, de ugyanilyen gyorsan adódott az első nehézség is: humoristákról ugyanis nagyon jó mély drámákat lehet készíteni, azonban pokoli nehéz róluk igazán jó vígjátékot írni. Mi viszont mindenképpen vígjátékot szerettünk volna.

Hosszú folyamat indult el ezután, sok „konstruktív újrakezdéssel”, ötletelésekkel, írással és újraírással. Több alkalommal pályáztunk a Filmalapnál, nem is számoltam meg, pontosan hányszor – mint ahogyan azt sem, hogy a végén már hányan írtuk a történetet. Azt hiszem, ha annyian megnézik majd a filmet, mint ahányan bábáskodtunk a születése felett, akkor ez egy sikerfilm lesz.

Hogyan alakult ki a két főhős karaktere? Eleve Hadházi László és Kiss Ádám volt a minta, rájuk szabtátok a két figurát?

A kezdetektől bennük gondolkodtunk – részben azért, mert ők ketten a legnépszerűbb stand-up-osok, akik ráadásul egy-egy külön generációt testesítenek meg.

Az eredeti elképzelés szerint Hadházi Laci saját élettörténete a film alapsztorija: egy életközepi válságát megélő, kiégő-félben lévő humoristáé. Ádám figurája pedig egyfajta katalizátorként működik, aki időnként fel-felbukkan, és ez készteti Lacit arra, hogy próbáljon mindig megújulni. Menet közben persze rengeteg kitalált elemmel és helyzettel gazdagodott a történet, s az Ádám által megszemélyesített karakter is főszereplővé lépett elő.

Mennyire vagy elégedett a forgatáson látottakkal? Ilyennek képzelted a karaktereket, a párbeszédeket, a helyszíneket?

Sok minden változott a forgatás alatt, de előnyére. Eredetileg is azt gondoltuk, hogy az egyes dialógusokat majd a felvétel közben csiszolgatják a szereplők és mindenki úgy mondja el a szövegét, ahogy az neki a legjobban áll. Ez így is történt. A lényegi tartalom és a történetszövés maradt, csak a poénok lettek jobbak. Érdemes lesz megnézni!

 

„Nem csak egy térdcsapkodós mulatság” – Hutlassa Tamás, a Dumapárbaj producere

A Dumapárbaj főszereplői humoristák – a fő cél a nevettetés volt?

Egy vígjátékról beszélünk, így mindent annak rendeltünk alá, hogy a filmvígjátékként a lehető legjobban működjön. Ettől függetlenül ez a történet bizonyos pillanatokban kimondottan drámai. Persze a humoristák sokszor még egy drámai helyzethez is úgy közelítenek, ami egy kicsit abszurddá, vagy viccessé teszi az adott szituációt. A filmben is bőven van példa arra, hogy a dráma hirtelen komédiába fordul. Azt gondolom ugyanakkor, hogy aki ezt a filmet megnézi, nem csak egy térdcsapkodós mulatságban fog részt venni, hanem egy helyenként eléggé megrázó történetet is végigkövethet.

Hadházi és Kiss Ádám magukat alakítják majd, vagy ez egy teljesen fiktív történet, fiktív szereplőkkel?

A film a két főszereplő konfliktusáról szól, és ha nagyon körülnézünk a hazai médiavilágban, akkor találhatunk példát arra, hogy kik lehettek vagy lehetnének mintái ezeknek a karaktereknek. Hadházi egy csúcson lévő, de egy kicsit megfáradt sztárt alakít, aki megszokta, hogy a közönség rajong érte, minden poénja a helyén van, az élete rendben megy. Aztán szembesül azzal, hogy a műsora nézettsége csökken, és megjelenik a színen egy fiatal trónkövetelő – őt játssza Kiss Ádám –, aki sokkal frissebb, viccesebb, a fiatalok körében közkedveltebb. A konfliktus abból adódik, hogy hogyan tudja Hadházi karaktere ezt a helyzetet kezelni, és mit meg nem tesz azért, hogy visszaszerezze a pozícióját. Ez persze kiváló humor-forrás is, ezt próbáltuk kihasználni, amikor a forgatókönyvet készítettük.

A stand-uposok bár profik a színpadon, mégsem színészek. Milyen volt velük együtt dolgozni ebből a szempontból?

Abban, hogy nem csak színészekkel forgatunk, volt némi kockázat, de ezt fel kellett vállalnunk. A 28 napig tartó forgatás aztán bebizonyította, hogy stand-uposok kitűnően működtek színészként is, nagyon jól dolgoztak együtt a partnereikkel, érezhető volt, hogy inspirálják egymást. Nagyon jó hangulatban telt az egész forgatás, és bár ebből nem feltétlenül következik, hogy a moziban is jó hangulat lesz, mi hiszünk benne, hogy ez esetben igaz lesz a képlet.

Kiket láthatunk még a Dumapárbaj szereplőiként?

Sikerült olyan szereplőket meggyőznünk a főbb szerepekre, mint Eszenyi Enikő, Jordán Adél, vagy Vajdai Vili. A forgatókönyv egyik érdekessége, hogy Eszenyi karaktere korábban egy férfire volt írva: Vigéc egy menedzser, a filmbéli két stand-upos ügynöke. Enikő nagy lelkesedéssel készült a szerepre, olyannyira, hogy teljesen át is alakította a külső megjelenését, így egy a megszokottól teljesen eltérő Eszenyi Enikővel fog találkozni a néző.

 

„Végig jó hangulat uralkodott a forgatáson” - Paczolay Béla rendező

Rendezőként mennyire volt nehéz feladat olyan emberekkel dolgozni, akiknek ez az első moziszerepük?

Én nemcsak profi színészekkel dolgozok, hanem amatőrökkel is. Laciéknak alapvetően iszonyatos nagy „kamerarutinjuk” van. Amit meg kellett oldaniuk, hogy amíg a stand-up alapvetően egyemberes műfaj, itt egy történetbe kellett belehelyezkedniük. Azt kellett megoldaniuk, hogy a beszéd tónusát, a hangnemet, a hangmagasságot vissza tudják hozni abba a közegbe, amire egy játékfilmnél szükség van.

A stábbal mennyire működött a kémia? Milyen hangulatúak a forgatások ?

Elárulok egy titkot: nagyon vigyáztam arra, hogy végig jó hangulat legyen. Egy színész sok mindent meg tud oldani, rutinból, mesterségből, viszont a stand-upos fiúknál ez nincs meg: ha valamin begörcsölnek, sokkal nehezebb őket kihozni belőle.

Ehelyett azt éreztettem velük, hogy bár sokszor kell valamit felvennünk, alapvetően mindez jó hangulatban történik. Lacitól például az elején azt kértem, hogy tízből legalább egyszer csinálja meg jól az adott jelenetet, és ez mindig sikerült is neki. Ahogy haladtunk előre a forgatással, ez az arány egyre javult, sokat fejlődött a film alatt.

Mekkora teret hagytál nekik az improvizációra?

Bőven volt terük improvizálni, sőt, külön kértem is őket rá. Náluk, ami spontán születik, az nagyon erős jelenet tud lenni. Nekünk az volt a feladatunk, hogy ehhez megfelelő közeget biztosítsunk. Minden forgatási nap előtt volt egy közös megbeszélés, ahol átbeszéltük, hogy miket mondanának másképpen, vagy én mit nem szeretnék megváltoztatni, és így hitelesek tudtak lenni végig.

 

„Jó hangulatú hangyaboly” - Hadházi László

Mit érdemes róla a filmbeli figurádról?

Kalmár Tamásnak hívják, és egy kapuzárási pánikkal és karrierválsággal küzdő, a showbizniszben mégis egész magas polcon elhelyezkedő ember. Belebukott mindenbe: a magánéletbe és a karrierbe is, de folyamatosan keresi a kiutat. A végét gondolom nem illik ilyenkor elmondani.

A film főszereplői stand-uposok, akárcsak ti. Mennyire mosódik össze a valóság és a fikció?

A filmben vannak olyan epizódok, amik valóban megtörténtek, de ez igazából a stand-up műfaj sajátossága is, hiszen ott is a valós életből merítünk sztorikat. Csak addig-addig meséljük, míg a végén olyan alakot ölt, ahogy valójában meg kellett volna történnie, ahhoz hogy érdekes legyen. Itt is vannak olyan történetszálak és kis epizódok, amik tényleg megtörténtek. A közönségünk egyébként gyakran szokta tőlünk kérdezni, hogy mennyi a valóságalapja a sztoriknak.

Számodra ez az első mozifilmes kaland. Mennyire volt nehéz belerázódni?

Nagyon furcsa volt, mert a színészet egy külön szakma, és körülöttünk a filmben igazi színészek játszanak. Szerencsére nagyon sokat segítettek abban, hogy hogyan is kellene ezt csinálnunk, és hogy oldjuk meg, amit elvárnak tőlünk.

Mit éreztél a legnagyobb kihívásnak?

Hú, minden pillanatot (nevet). Egy olyan kiemelkedő színésznővel együtt szerepelni, mint Eszenyi Enikő, az „kapaszkodós”. A legnehezebb mégis az ágyjelenet volt Gubik Ágival. A hálószobában, az ágyban intim szférát létrehozni egy szép nővel – úgy, hogy még tizenkét, szőrös lábú kandúr ott áll az ágy mellett – az elég fűszeres szituáció.

Szerinted mennyire sírva röhögős a film?

A rendező néha azt szokta mondani, hogy ez nem vígjáték. Ugyanakkor, amikor a vágásnál tartunk, kiderül, hogy olyan sok a poén, hogy amíg az egyiken nevetsz, elmegy a másik.

Egy laikus úgy képzelné el, hogy ha stand-uposokkal zajlik egy filmforgatás, akkor a szünetekben minden csupa móka és kacagás, és szórakoztatjátok a stábot.

Nagyon jó hangulat van, annak ellenére, hogy az egész olyan, mint egy hangyaboly, jön-megy mindenki, és végzi a dolgát. Erős férfikézben van a csapat. Nagy beszólásokat kapok, de közben megy a meló, ami nagyon tetszik.

Mennyire köszön vissza majd a forgatás a stand-upos fellépéseiden?

Lesz mit mesélni… Már kóstolgattam a témát a színpadon, és a stáb is eljött megnézni, hogy utána üthessenek másnap. Kedvenc sztorim, amikor egy műfeneket készítettek nekem valamelyik jelenethez: megrázó élmény volt, négy férfival, egy szál tangában. Ez azért elég vicces, színpadra való.

 

„A szerepemet eredetileg egy férfire írták” – Eszenyi Enikő

Hogyan született az általad alakított figura?

A rendező mesélt nekem elsőként a forgatókönyvről. Őt egy reklámfilm-forgatásról ismertem, és nagyon megszerettem. Aztán a Vígszínházban megrendezte a Toldit, ahol szintén nagyszerűen dolgozott. A film kapcsán elmondta, hogy nem biztosak abban, hogy nekem kéne játszanom ezt a szerepet, mert eredetileg egy férfire írták, egy Torrente-szerű karakterre. Ezért én a Vígszínházban elkértem egy tömést az egyik darabból, kértem hozzá megfelelő méretű nadrágot, és felöltöztem. Csináltunk egy fotót, és elküldtem neki – így jutottunk el a próbafelvételig.

Milyen volt Vigéc bőrébe bújni ?

Mivel ő az átlagnál kicsit molettebb, egy speciális tömést kellett készítenünk. Ennek az volt a hátulütője, hogy amikor nyári melegben forgattunk, 15 perc után már fullasztó volt benne lenni, mivel nem szellőzik, így nem tud lélegezni a bőr. Két hét forgatás után allergiás kiütéseim is lettek tőle – ezt leszámítva fantasztikus élmény volt! Amikor egy szerepre készülök, elkezdem összerakni a figura identitását. Így például amikor megkérdezik a forgatáson, hogy mit szeretek enni, akkor én azt válaszolom, hogy nem az a kérdés, én mit szeretek, hanem az, hogy a karakterem mit szeret. A legapróbb részleteket is megtervezzük, hogy milyen legyen az öngyújtóm, a táskám, milyen gyűrűket viseljek. Külsőleg is megfogalmazzuk ezt a karaktert, összhangban a jellemével.

A történetben Vigéc, a menedzser az összekötő elem a két humorista között. Mit kell tudni róla?

Vigéc egy nagyon magányos nő, aki szenvedélyesen annak él, amit csinál, és amit nagyon szeret – ilyen szempontból hasonlít hozzám. Ő a humoristák menedzsere, tehát emberekkel foglalkozik, ezért nagyon is értem ezt a karaktert. Leginkább a pénz motiválja, és az, hogy neki legyen a legnagyobb ásza, a legjobb művésze. Tamással évek óta együtt dolgozik – őt Hadházi személyesíti meg –, az ő helyébe lép egy fiatalabb stand-upos – ez lesz a konfliktus. Az általa képviselt művészért ugyanakkor mindent megtesz, szinte rajong érte, és elkövet mindent, hogy ő legyen a legjobb.

 

„A Kiss-Nagy ember” – Kiss Ádám

Nem mindennapos, hogy egy humorista nagyjátékfilmen játszhat – ráadásul főszerepet. Hogyan jött a felkérés?

A gondolat néhány évvel ezelőtt merült fel, és bár azonnal megtetszett, sokáig megmaradt ötletnek. Aztán egyszer csak váratlanul kaptam egy telefonhívást, hogy „na, most indul a film és veled”. Ez hatalmas „bréking nyúz” volt nekem, mert az egész nyaramat át kellett miatta szerveznem, de – most már nyugodtan kijelenthetem – egyáltalán nem bántam meg.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál a forgatás alatt?

Örülök, hogy tíz év stand-up után végre bekényszerítettek egy olyan helyzetbe, ahol megint kicsi lehettem, ahol ismét a nulláról kellett felépíteni magam. Partnernek kellett lennem egy Eszenyi Enikő mellett, fel kellett vennem a filmes ritmust – ez bizony sokszor kemény kihívást jelentett, ugyanakkor egy félszavas rendezői dicséret is képes volt teljesen feltölteni és motiválni.

Milyen figura az általad alakított karakter, Nagy Tóbiás?

Eredetileg más lett volna a neve, de örülök, hogy megváltoztattuk, mert úgy érzem, ő egy igazi Tóbiás. Fiatal, sikeres, jóképű, tehetséges humorista – így nem nagy feladat eljátszanom (nevet). A Hadházi László barátom által megformált Kalmár Tamás ellenlábasa és ifjú konkurense vagyok, az ő karrierjét, műsorát, magánéletét és belső nyugalmát teszem tönkre a színrelépésemmel. Eleinte csupán bemelegítő ember vagyok Kalmár műsorában, ám hamarosan a fejére növök, amivel megállíthatatlan folyamatokat indítok el benne. Hogy pontosan miket, azt nem árulhatom el.

Mennyiben hasonlít rád Tóbiás? Honnan merítettél ihletet a megformálásához?

Fiatal humoristaként fiatal humoristát játszani szinte vicc, és persze jóval egyszerűbb, mint agysebészt vagy vadászpilótát alakítani. De nyilván azért kértek fel a szerepre, mert vannak átfedések Tóbiás karaktere és közöttem. Ezzel együtt ő nem Kiss Ádám, bár, helyenként, amikor a forgatókönyvben Tóbiás nem olyan sziporkázó, akkor jöttem én és egy-két jellegzetes poénommal rásegítve felviccesítettem. Ezt természetesen mindig előre megbeszéltem a rendezővel és a forgatókönyvírókkal, akik teljes mértékben támogatták, hogy alakítgassam, formáljam a karaktert – persze csak olyan mértékben, hogy a néző azért ne Kiss Ádámot lássa majd benne, hanem egy hozzá ugyan hasonlító, ám önálló személyiséget.

Dédelgetsz esetleg filmszínészi álmokat a forgatás óta?

Ezen még nem gondolkodtam el komolyan, de az biztos, hogy remek élmény volt a forgatás. Eleinte nagyon féltem tőle, mert azért nagy feladatnak tűnt. Bevallom, a rendezővel folytatott első megbeszélés után remegő lábakkal álltam fel. Szerencsére néhány nap után elmúlt belőlem a félelem, és most már úgy érzem, a saját és a színpadi énemnek is hasznos volt ez a „kis próbatétel”. Elkezdtem élni a kamera előtt, megszoktam, hogy nyolc napot zsinórban forgattunk, s a kilencediken is ugyanúgy felkeltem reggel hatkor, mintha indulnom kéne. Megszerettem ezt a világot, de azért annak is örülök, hogy készen van a film. Alig várom, hogy beüljek a moziba és megnézzem – no, nem magamat, hanem azokat a jeleneteket, amelyeket munka közben nem láthattam.

 

DUMAPÁRBAJ

Színes, magyar vígjáték

Rendezte:

Paczolay Béla

Forgatókönyv:

Sallai Ervin

Társforgatókönyvírók:

Lengyel Balázs

Lovas Balázs

Hadházi László

Kiss Ádám

Ötlet:

Simon Zoltán

Fényképezte:

Szatmári Péter

Zene:

Barabás Béla

Mary Popkids

Producer:

Hutlassa Tamás

 

Szereplők:

Hadházi László

Eszenyi Enikő

Kiss Ádám

Gubik Ági

Jordán Adél

Csöre Gábor

 

2015. január 15-től a mozikban!

 

Magyarországon forgalmazza a Ristretto Film Kft.

Gyártó Caféfilm Kft.

 

www.dumaparbaj.hu

 

 

ALKOTÓK

 

Paczolay Béla, rendező

 

Filmográfia:

- Rabbi vagy miazisten /kisjátékfilm (2012) rendező

- Kocsonyaember/kisjátékfilm (2009) színész

- Kalandorok /vígjáték (2008) rendező, forgatókönyvíró (39. Magyar Filmszemle (2008) - Simó Sándor Emlékdíj)

- Bányató /kisjátékfilm (2006) rendező

- Gaia / ismeretterjesztő-sorozat (1999) rendező

- A rejtőzködő nyomor/ dokumentumfilm (1998) rendező

- A senki szigete / dokumentumfilm (1997) rendező

- Ránk bízott örökség / dokumentumfilm (1997) rendező

- Filléres irodalom / dokumentumfilm (1996) rendező

- A peregrinus / portréfilm, rendező

- Szerelmes földrajz / ismeretterjesztő-sorozat, rendező

 

Hutlassa Tamás, producer

A középiskola elvégzése után a Magyar Televíziónál kezdett el dolgozni felvételvezetőként, gyártásvezetőként. A nagysikerű Linda, valamint a Privát kopó című tévésorozat mellett többek között olyan munkákban vett részt, mint Esztergályos Károly Hajnali párbeszéd vagy Makk Károly A bolond lány című filmje, illetve Zsurzs Éva Különös házasság című sorozata. Elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem gyártásvezetői szakát, majd a Hunnia Filmstúdió főgyártásvezetője lett.

Hamarosan saját produkciós céget alapított hazai és külföldi játékfilmek gyártására, amelyek közül a legemlékezetesebb Andrew G. Vajna producerrel forgatott A miniszter félrelép, amely 1997-es bemutatója óta a legsikeresebb újkori magyar közönségfilmnek számít. Produceri tevékenysége kibővült, csatlakozott a Café csoport elődjéhez, a Land Walking reklámügynökséghez,ahol produkciós és kreatív igazgatóként stratégiák, kampányok kidolgozásának felelőse lett. Antal Nimród 2000-ben kereste meg a Kontroll filmötletével, és én azonnal elvállalta a film produceri feladatait.

2002-ben megalapította a Café Film filmgyártó céget, amely 2014-től a Café Next része, és saját márkaként továbbra is az önálló filmprodukciós munkák védjegye. A Café Film vezetőjeként számos televíziós és játékfilmes produkciót valósít meg. 2003 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem gyártásszervező szakán osztályt vezet, 2004-óta az Európai Film Akadémia tagja.

 

Filmográfia:

- Terápia / TV sorozat (2012)

- Fehér Nyíl / TV dráma (2011)

- Hangyatérkép / TV dráma (2011)

- Ivanovék Karácsonya / TV színház (2011)

- A Repülés története / rövidfilm (2009)

- Kontroll / játékfilm (2003)

- Amerikai rapszódia / amerikai játékfilm (2001)

- A miniszter félrelép / játékfilm (1997)

- Sztracsatella / játékfilm (1996)

- Rotschild hegedűje / francia játékfilm (1996)

- Privát kopó / tévésorozat I-VI. rész (1993)

- A tékozló apa / izraeli-amerikai-magyar koprodukciós film (1992)

- Vörös vurstli / játékfilm (1991)

- A sötétség lánya / amerikai játékfilm (1990)

- Linda / tévésorozat I-XII. rész (1984)

 

Sallai Ervin, forgatókönyvíró

 

A Café Next kreatív igazgatója. Az OTP standup reklámjain dolgozik nappal, esténként pedig ő is fellép stand up előadóként. Humoros(nak szánt) írásaival a nézők, hallgatók, olvasók a Rádiókabaréban, az Irigy Hónaljmirigy, Banánhéj (Bagi&Nacsa) Mi kérünk elnézést, 10!, tévéműsorokban, Boros&Bochkor rádióműsorában, a Szimpatika, Nők Lapja Café vagy Glamour magazin hasábjain találkozhattak. Első filmje – a Pedalománia – kicsit elakadt az előkészületek végtelen útvesztőjében, de a Dumapárbaj után már dolgozik egy újabb vígjátékon a Filmalap és a III. Magyar Forgatókönyv Börze versenyének egyik győzteseként.

 

A SZÍNÉSZEK

 

Hadházi László (Kalmár Tamás)

A debreceni Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd számos felsőoktatási intézménybe járt (Mezőgazdasági-, Rendőrtiszti-, Egészségügyi, Testnevelési-, Államigazgatási Főiskola), de különböző okokból mindegyiket abbahagyta. Lövészettel is foglalkozott, aranykoszorús sportlövész lett.

1987-ben kezdett el írni, majd 1994-től különböző vidéki rádióknál dolgozott. Írásai jelentek meg a Kretén című magazinban. Első fellépése 1988. december 19-én volt.

1996 és 2000 között az HBO Mennyi? 30! című műsorában dolgozott, de időnként feltűnt a Magyar Televízió Kisváros című sorozatában is, utána pedig mindkét kereskedelmi csatornán feltűnt, a Kész átverés show (RTL Klub), és a Banánhéj (TV2) révén.

1998-ban a Humorfesztiválon is indult egy társával, ahol a döntőig jutott.

Az 1990-es évek végén a Danubius Rádióban a Danubius Cappuccino szerzője és előadója volt, később ugyanez volt a dolga a Sláger Rádió Bumeráng című műsorában is.

2002-től saját reggeli műsort kapott a Juventus Rádióban, majd amikor ez véget ért, visszatért Debrecenbe, ahol a Friss Rádióban és az Alföld televízióban is vezetett műsort.

A Godot Dumaszínház indulásától kezdve a társulat állandó fellépője, folyamatosan szerepel az RTL Klubon, a Showder Klubban és a Rádiókabaréban is. Humorista kollégáival időnként írnak egy-egy könyvet is.

2008-ban Vida Péterrel együtt Bon-bon-díjat kapott, majd 2011-ben megkapta az év humoristájának járó Karinthy-gyűrűt is.

 

Kiss Ádám (Nagy Tóbiás)

Miskolcon született 1985. február 7-én. A szerencsi Bocskai Gimnáziumban érettségizett le. Ugyanebben az évben hunyt el az édesapja és ezt követően az édesanyjával és a nővérével Pomázra költöztek. Később felvették a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi karára, ahol nemzetközi kommunikáció szakon tanult.

Kiss Ádám mivel szerencsi származású, ezért még mai napig nagyon szereti ezt a várost, van egy saját szlogenje is ezzel kapcsolatban: "Az élethez kell egy szerencsi Kiss."

2005-ben a Godot Dumaszínházhoz került, majd 2006-ban a Magyar Rádió 5. Humorfesztiválján ő nyerte meg a Magyar Rádió díjat. A győzelem után szerepelt egyszer Fábry Sándor műsorában és később ő volt az első Showder Klub házigazdája. Ezt követően rengeteg alkalommal feltűnt e műsorban.

2008-ban beindította a saját weboldalát, a www.kissadam.hu-t.

2010-ben kiadta az első könyvet, a Szütyiőt, amely óriási sikert aratott, majd két évre rá, standup comedys társával, Benk Dénessel kiadta a Kiss Kiss Benk Benk című könyvet.

 

Eszenyi Enikő (Vigéc)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben született 1961. január 11-én. Nagy családban nőtt fel. Anyukája tanítónőként dolgozott, édesapja egy sportklubban volt gazdasági szakember.

Kislányként is örökmozgó, vagány gyerkőc volt, de mivel édesanyja ott tanított, ahová Enci iskolába járt, a csínytevésre esélye sem volt. Kamaszként már kijátszotta szülei éberségét, és öccsével elcsavargott az akkori Csehszlovákiába és Lengyelországba.

A család 1974-ben Debrecenbe költözött, ahol az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) gyakorlógimnáziumába járt. A debreceni Csokonai Színházba fél éven át járt ének-, beszéd- és mozgásórákra.1976-ban pedig az agrártudományi egyetem irodalmi színpadára iratkozott be és nyáron statisztált a Rencz Antal által rendezett Oresztészben.

1979-ben érettségi után elsőre felvételt nyert a mai Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakára. Horvai István és Kapás Dezső osztályába került.

1983-ban frissdiplomásként a Vígszínházhoz szerződött, de már harmadéves kora óta itt szerepelt több darabban.

1989-ben megkapta első díját a Ruttkai Éva díjat.

1992-ben első rendezése a Leonce és Léna volt a Budapesti Kamaraszínházban. A második rendezése a West Side Story lett a Vígszínházban. Több színházban is játszott Budapesten, rendezett többek között az Egyesült Államokban, Csehországban és Szlovákiában.

2001-ben Kossuth díjjal jutalmazták a munkásságát.

2008-ban és 2010-ben a Megasztár tehetségkutató műsorában zsűrizik.

2009. február 1-től a Vígszínház igazgatója.

2010-ben megkapta a Magyar kultúra követe oklevelet. 2011-ben nevelt lányának, Verának kisfia született, így nagymama lett.

Dumapárbaj - a film. HOL Magazin 2014.


Cikkajánló
- Megnyitotta kapuit Miskolc legújabb és legfinomabb élményközpontja
- A Szent András Sörfőzde új söre, az Áfonyás Ale
- Az életmentés nem állhat meg! Adj vérplazmát!
- Eldőlt, melyek Magyarország legjobb kenyerei
- Még több zenei élmény a Nemzeti Filharmonikusoktól

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing