A Várkert Bazár története napjainkig

A 19. században Buda és Pest nagyon eltérő képet mutatott. A reformkorban kiépülő Pest fejlődése a kiegyezés után újabb lendületet kapott – Budán viszont mintha megállt volna az idő. Az európai nagyvárosok fejlődését mutató Pesttel szemben Budán lényegében a 18. század végi állapotok konzerválódtak. Míg a Duna pesti oldalán impozáns palotasor és korzó kezdett kialakulni, a budai oldal tovább őrizte földszintes, vidékies jellegét.

Egyre sürgetőbbé vált az igény, hogy Buda a szedett-vedett házikók helyébe olyan Duna-parti épületeket kapjon, amelyek méltóak a pesti oldalhoz és a városképet meghatározó királyi várhoz is. Az 1870-es évek elején született meg az elgondolás, hogy a Várhegy aljába reprezentatív épületegyüttes és díszkert kerüljön. A végleges tervek elkészítésével az akkor már elismert, nagyszerű építészt, Ybl Miklóst bízták meg. Feladata nem volt könnyű, hiszen a királyi palota és a Várhegy tömege mellett kellett figyelemfelkeltőt alkotnia.

Épületéről már a tervezés és az építés időszakában is úgy gondolta a közvélemény, hogy Ybl egyik főműve lesz. A neoreneszánsz stílusban megálmodott épületegyüttes valóban a hazai romantikus építészet egyik legszebb alkotása, mely 1883-as átadása óta mindig osztatlan sikert aratott szépségével, kiegyensúlyozott arányaival.

A Várkert Bazár sorsa mégis igen hamar viszontagságosra fordult. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy sohasem sikerült az épületeknek méltó funkciót találni. Jellemző a korabeli városfejlesztési elgondolásra, hogy az épületegyüttes Duna felé eső részére impozáns üzletsort – bazárt – terveztek. Úgy gondolták, hogy a budai Duna-parton a pesti korzóéhoz hasonló élénk forgalom alakul majd ki, s a boltoknak bőven lesz vásárlóközönségük. Valójában azonban a Duna-part ezen szakasza kiesett a forgalomból, és az üzletek hamar tönkrementek. Mindössze öt évvel az átadás után, már 1888-ban a bazárok egy részét női festőiskola foglalta el, másik részében pedig hosszabb időn keresztül a Történelmi Képcsarnok képeit állították ki. Az egykori üzlethelyiségeket műtermekként is hasznosították, Stróbl Alajos – a Várban látható Mátyás király kút és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor alkotója – már 1884-től itt dolgozott. A csak részben használt, a speciális víz- és talajviszonyoknak kitett, nem megfelelően karbantartott épület pusztulásnak indult; 1924-ben már a mennyezetek átnedvesedéséről, omladozásáról cikkeztek.

Ma a legtöbbeknek talán az jut eszébe a Várkert Bazárról, hogy valaha itt működött a Budai Ifjúsági Park. Az „Ifipark" 1961 és 1984 között számtalan legendás koncert helyszíne volt, de az épületegyüttes egyre romló állaga miatt – 1980-ban például egy leomló kőkerítés több fiatalt megsebesített – végül be kellett zárni.

A Várkert Bazár harmincévnyi Csipkerózsika-álom után most végre újjászületik. Az épületegyüttes kiemelt műemlék, a Világörökség része, ezért a felújítás legfontosabb célja természetesen az eredeti állapot visszaállítása. Ám nem csupán arról van szó, hogy Ybl Miklós épülete a királyi virágoskertekkel együtt újra régi fényében pompázik majd. A Várkert Bazár ezúttal új – a műemléket nem zavaró – elemekkel is kiegészül. A Várba felvivő mozgólépcső, a talajszint alá süllyesztett rendezvényterem, a hangulatos vendéglátóhelyek mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a Várkert Bazár Budapest egyik eleven kulturális központja és a város szépségét hirdető nevezetessége legyen.


Cikkajánló
- A talajban rejlik a szatmári szilva titka
- Gyakorlati tudnivalók a COVID-19 tesztekről utazóknak és munkavállalóknak
- Menyhárt Attila és Fekete Antonio most a spanyol ajkúakat kápráztatja el
- 50 éves a KVIK!
- Az AsiaCenter nyuszija Húsvétkor is kedveskedik!

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing