A klímaváltozás egyik nyertese lehet a kékfrankos?

2019.12.12. | Kategóriák: Bor, teljes cikkgyűjtemény, Hírek

V. alkalommal ültek össze a Jásdi borteraszon a balatoni borászok – az idei évben egy vendégborászattal kiegészülve - megvitatni az idei év fő témáját: Hogy alakul a kékfrankos helyzete hazánkban és milyen kitörési lehetőségünk van az exportpiacon. Az aktuális témák mellett, napjaink egyik legnagyobb kihívása is szóba került a borászok között, az pedig nem más, mint az egyre jobban érzékelhető klímaváltozás.

A rendezvényen a következő borászatok tulajdonosai és képviselői voltak jelen:

2HA Szőlőbirtok és Pincészet - Figula Pincészet - Guden Kisbirtok - Homola Pincészet - Jásdi Pince - Kislaki Bormanufaktúra - Pálffy Pince - Petrányi Pince és Borterasz - Szent Donát Birtok - Villa Tolnay Borház - Heimann Családi Birtok - Ikon Pincészet - Von Beöthy Pince

A zárt ajtók mögött tartott szakmai kóstolón, minden borász kedvenc kékfrankos tételét kóstoltatta a kollégákkal és vitatták meg az aktuális témákat a fajta szemszögéből.

A zöldmunkától a terméskorlátozáson át, a szüreti időpont megválasztásán, az erjesztésen keresztül, egészen az érlelésig, palackozásig ütköztek a nézőpontok.

A házigazda, Jásdi István kiemelte:

„Azon túl, hogy az ember szívesen találkozik jó borok mellett jó barátokkal, más hozadéka is van annak, hogy ötödször jövünk össze, kóstoljuk meg és mutatjuk be vendégeinknek is vörös borainkat egy fehér borosként elkönyvelt borvidéken.  Sokkal tudatosabbá és talán öntudatosabbá is tett bennünket ez az öt esztendő és a találkozók. Tisztában vagyunk termőhelyünk erényeivel és látjuk az utat, amelyik még előttünk van. Nincsenek illúzióink a piaccal kapcsolatban, de csöppet sem vagyunk borúlátóak a balatoni vörösök jövőjével kapcsolatban. Igen, a Kékfrankos a vörösök Olaszrizlingje, azt pedig már kezdjük kiismerni, ami nem azt jelenti, hogy ne kóstolnánk nagyszerű franc-okat vagy akár Sangiovese-t.”

A társaság együttesen közel 200 főt foglalkoztat egész évben, ami a szőlőben történő idénymunkák és az erősebb vendégforgalmú időszakokban többszörösére is felduzzadhat. A borászat mellett, ahol a szőlőmunkások és pincemunkások teszik ki a munkaállomány 60%-át, többen üzemeltetnek egész évben vendéglátóhelyet, borteraszt, éttermet és szállást is. A változó körülmények, torzuló piaci helyzet, a nagy horderejű befektetések és pályázatok is hatással lehetnek a vállalkozásukra, árazásra és termékek értékesítésére.

„Nehezíti a helyzetünket, hogy torzítják a piacot a nem egyformán hozzáférhető pályázatok és az eredményükként alacsonyabb költségekkel megjelenő, velünk  versenyző termékek. Lássuk azért ebben is az előnyt. Arra szorít bennünket az egyenlőtlen verseny, hogy jobban, hatékonyabban, jobb borokat termeljünk, mert csak így bízhatunk abban, hogy egyszer  érdemes lesz Csopakon, Badacsonyban szőlőt telepíteni, a tájat és régi épületeit megőrizni és a történelmi dűlőkben nemcsak a nyaraló építés és a panorámás úszómedence ígéretét látják majd a befektetők.” – Jásdi István

 

A klímaváltozás során az elmúlt tíz évben közel egy hónapot tolódott több fajtánál a szüreti időpont alakulása. Új szemléletmód szükséges a szőlőben és a borok esetében is, hogy a változásban lévő klimatikus viszonyok mellett, meg tudjanak felelni a piac által támasztott magas elvárásoknak.  

„A klímaváltozás 100%-ban érzékelhető kihívás, amiből a kékfrankos inkább profitálni látszik: korábban érik, így már szeptember közepétől szüreteljük. Hűvösebb években is lehet rá építeni, mert elég szépen beérik és jobban bírja az esőt.”  - ifj. Heimann Zoltán

 

A nehézségek ellenére egy pozitív fejlődést érez a borok és a piaci növekedés szempontjából is a szakmai grémium. Egyre többen kíváncsiak idehaza és országhatáron túl is az egyedi karakterű termőhelyi karaktert felmutató borokra. Olyan tételek készítése lesz izgalmas a jövőben, ami a fajta lehetőségei keresztül a termőhely és a borász üzenetét is hitelesen tudja közvetíteni. Ez ugyan már régóta kiemelt téma szakmai körben is, de most már egyértelműen körvonalazódott, hogy az olaszrizling mellett a kékfrankos lett a másik zászlóshajó a régióban, ahogy azt Figula Mihály is kiemelte a rendezvényen: „Az olaszrizling vörös párja egyértelműen a kékfrankos.”

„Az eddigi megkeresésék alapján abszolút exportképes a fajta, csak megfelelő mennyiségi és minőségi feltételeket kell biztosítani. Sajnos nekünk egyelőre még nincsen megfelelő mennyiségünk egy tétel exportálására a kékfrankosból. Az érdeklődések alapján eddig úgy látjuk, az amerikai illetve a skandináv országok piacán érdeklődnek legjobban a fajta iránt.” – ifj. Pálffy Gyula

 

Heimann Zoltán szerint is nagyon alkalmas a fajta az exportpiacra:

„Hiszünk benne, hogy az lehet, bár nekünk az első sikert eddig a kadarka hozta meg. Mi Heimannok, csakúgy, mint itthon, külföldön is az igényes éttermekre, borkereskedésekre célzunk: ott pedig egyéniség kell és ezt hozza a kékfrankos!”

Szombaton egy szűk vendégkör is megkóstolhatta a borokat egy jó hangulatú sétáló kóstolón a Jásdi Borteraszon, ahol a borászokkal személyesen is találkozhatott a borissza vendégsereg.


Cikkajánló
- 10 éve együtt a Badacsonyi Borvidék Budapesten is
- Japán konyha és magyar bor: az igazi nyerő páros
- A klímaváltozás egyik nyertese lehet a kékfrankos?
- Újdonságokkal debütál a Winelovers Grand 2020. február 1-én
- Az Év Bortermelője Magyarországon 2019-ben Koch Csaba!

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing