75 éves a XIII. kerület - rendezvénysorozat

Önálló közigazgatási egységgé válásának 75. évfordulóját ünnepli a főváros XIII. kerülete idén, ebből az alkalomból 75 különböző programot kínálnak a városrészben.
Tóth József (MSZP), a kerület polgármestere a keddi nyitórendezvényen arról beszélt, hogy az évforduló jó alkalom arra, hogy a városrész megmutassa magát, fejlődéstörténetét és erősítse a lakókban az összetartozást. Utalt arra is, hogy májusban a következő 15-20 év fejlesztési elképzeléseiről döntenek. 

A kerületvezető szerint a városrésznek gazdag múltja és bíztató jövője van, s mindennek megvan a maga története, a gyáraktól kezdve az épületeken át a sportegyesületekig. 

75 éves a XIII. kerület - rendezvénysorozat. HOL Magazin 2013.

 
A polgármester jelezte: a 75 évet 75 programmal ünneplik, amelyekkel a gyermekeket, családokat, fiatalokat és időseket is szeretnék megszólítani. A minden évben megrendezett programok mellett lesz egy 7 alkalomból álló angyalföldi utcazenei fesztivál, emellett filmvetítések és kiállítások is várják a közönséget. Felavatják Ruttkai Éva színésznő szobrát, június 1-jén pedig születésnapi koncertet ad a Republic együttes.

75 éves a XIII. kerület. HOL Magazin 2013.

 

75 éves a kerület... Ez évszámokban annyit jelent, hogy 1938 óta létezik fővárosunk térképén a XIII. kerület, ugyanakkor a városrész története ettől jóval korábbra nyúlik vissza. Akár ezer évnél is tovább utazhatnánk időben visszafelé, ha az első, ezen a tájon megfordult ember nyomát akarnánk keresni, de ennyire messzire talán nem is érdemes visszalépnünk. A kerület múltja úgy is tartogat bőven mesélnivalót ha csak az elmúlt közel 100 évet vetjük górcső alá.

A Duna közelsége, a jól termő folyam menti terület minden kor embere számára csábító volt. Később a fejlődő Budapest gazdaságában is fontos szerepet töltött be ez a terület. Engelsfeld, azaz Angyalföld már a XIX. század közepétől fokozatosan az egyre gyarapodó főváros gazdasági motorjává kezdett válni. Ebben a szerepében az 1800-as évek második felének infrastrukturális beruházásai csak erősítették a területet. 1846-ban Pest és Vác között, elsőként az országban, megindult a vonatközlekedés, ami részben a mai XIII. kerületen haladt keresztül. Ez egyrészt egy sor iparágat mozgósított – egyben a hazai gépgyártás megindulását is jelentve – másrészt pedig a vasútvonal szomszédságában lévő Angyalföldet bekapcsolta az ország gazdasági vérkeringésébe. Ez idő tájt mindössze három számottevő nagy gépgyára volt a magyar fővárosnak, s ezek közül már mind a Váci út mentén működött (Eisele József kazángyára, Hartmann József hajógyára és az Első Magyar Gépgyár Rt). A Nyugati pályaudvar átadása (1877) és későbbi fejlesztése (1891), a káposztásmegyeri vízmű és a Váci úti villamostelep átadása (1893), ill. Budapest első villamos vonalának kiépítése (1897) az egykori lóvasút nyomvonalán, amely a Lehel utcában haladt, szintén az itteni ipari vállalatokat táplálta. Nem véletlen tehát, hogy egy 1893-as városrendezés Angyalföldet ipartelepítésre alkalmas területnek nyilvánította.

A gyors fejlődés okát tehát a jó adottságú területben kell keresnünk: a sík terepben, a jó közlekedési útvonalakban és a sehol máshol Budapesten ilyen közelségben egymáshoz nem létező három pályaudvar plusz egy ipari körvasút meglétében, amely a nyersanyagok szállítását épp úgy segítette, mint a kész termékek elszállítását.

Főleg a Váci út mentén egyre markánsabbá váló ipari zóna természetszerűen magával hozta munkások ezreinek a letelepedését is. A XX. század hajnalán már kb 12 ezer munkás otthona volt Angyalföld, akiknek egy része külföldről érkezett az új élet reményében hazánkba. Két évtized múlva a terület az akkori Budapest ötödik legnépesebb kerületrészévé vált, ugyanakkor területileg a legkisebbek közé tartozott. Az 1930-as évekre a székesfőváros vezetésében is, joggal, megérett a gondolat, hogy ezen a területen egy teljesen új közigazgatási egységet kell létrehozni. Így született meg a XIII. kerület. (Odáig a mai V. és VI. kerületek osztoztak Angyalföld területén.)

1938. június 15-től hivatalosan is megkezdte működését Budapest XIII. kerülete, ahogy akkoriban nevezték: Magdolnaváros.

A második világháborút követő időszak a legjelentősebb változást 1950. január 1-jével hozta meg. Ekkor alakult meg „nagy” Budapest, ami a közigazgatás átalakításával is járt. Ez jelentősen érintette a XIII. kerületet is. Egyrészt Angyalföld a korábbi peremkerületből belső kerületté vált, mivel Újpest Budapesthez csatolásával a főváros határai északabbra tolódtak. Másrészt maga a közigazgatási terület is megnagyobbodott: ide csatolták Újlipótvárost az V. kerülettől és a történeti Lőportárdűlőt (a Nyugati pályaudvar környezetét) a VI. kerülettől. Ekkor jött létre a mai kiterjedésében a XIII. kerület. Az alapvetően munkás Angyalföld és a polgári Újlipótváros egyesítése nem járt minden zökkenő nélkül, ugyanakkor az évek alatt ezek az ellentétek elcsitultak, a két városrész békésen összeolvadt.

A XIII. kerület története ettől kezdve sikertörténet. A háború előttről örökölt ipari múlt nagyon erős alapot biztosított a későbbi gyarapodásnak. Angyalföld neve a magyar iparéval volt egyenlő a XX. század második felében, és alig lehetett olyan terméket találni, amelyet nem készítettek a XIII. kerületben. A gazdasági fejlődés együtt járt az arculat megváltozásával, illetve kialakulásával is. A korábbi munkástelepek helyét az 1950-es évektől kezdve modern lakótelepek kezdték felváltani. Ez nem csak a népességszám megnövekedését, de az életszínvonal jelentős javulását is magával hozta. Itt épült meg az ország első lakótelepe a Tahi – Fiastyúk – Béke utcák környékén, majd ezt követően szerte az egész kerületben. Ami a XIX. században a vasút, az a XX. században a metró lett. Óriási előrelépés volt a kerület életében, amikor 1984-ben átadták az akkor még csak az Árpád hídig közlekedő metróvonalat, amit 6 évvel később egészen Újpestig meghosszabbítottak. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a már az 1970-es évektől megfigyelhető szolgáltató faktori jelenlét egyre meghatározóbbá vált Angyalföldön. 1973-ban itt adták át Budapest egyik – akkor még ritkaság számba menő – toronyházát, ami a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának székháza volt a Váci út Róbert Károly körút kereszteződésénél. Mi sem mutatja jobban a XIII. kerület prosperálását, hogy azóta is nagyon sok országos intézmény és bank helyezte át ide székhelyét. Itt épült fel például 1997-ben az Országos Rendőr-főkapitányság is, ami építészetileg a kerület egyik meghatározó pontjává vált. Azóta további toronyházak is épültek a kerület kapujának számító Árpád híd térségében.

Aki ma Angyalföldre tér, egy modern világvárosban találja magát.

Cikkünk a XIII. kerületi kulturális divízió munkatársának segítségével, valamint az MTI szövegének felhasználásával készült.


Cikkajánló
- II. Országos Képzőművészeti Filmnapok
- VINO Bor és Zene Ünnep 2020.
- Budapest Borfesztivál Limited - 2020 egy kivételes évjárat!
- Aranytíz 2020 szeptember
- Farmer Expó: állatbemutatókkal fűszerezve

SPECIA Kommunikációs Ügynökség 1134 Budapest Botond utca 12. +3630 9994299 info@specia.hu online kommunikáció webmarketing